Pesti Srácok

Önként áll bíróság elé Matteo Salvini egy tavaly nyári migránsügyben

Önként áll bíróság elé Matteo Salvini egy tavaly nyári migránsügyben

A Liga szenátorai a felsőház mentelmi bizottságának hétfői ülésén igent mondtak vezetőjük, Matteo Salvini mentelmi jogának megvonására, miután a párt vezetője bejelentette, hogy bíróság elé akar állni egy tavaly nyári migránsügyben. A kormánypárti Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a baloldali Demokrata Párt (PD) tagjai nem vettek részt az erről szóló szavazáson.

Az ülés kezdete előtt a Liga bejelentette, hogy vezetője kérésére a mentelmi jog megvonását támogatja. A jobboldali koalícióhoz tartozó Olasz Testvérek (FdI) és a Hajrá Olaszország (FI) nemmel szavazott a volt belügyminiszter mentelmi jogának megvonására. A kormánypártok távol maradtak. A Liga jelen lévő öt szenátorával az FdI és a FI ugyancsak öt szenátora állt szemben e kérdésben; szavazategyenlőség a szenátus szabályai szerint a mentelmi jog megvonására szavazók akarata számít erősebbnek. Salvini hangsúlyozta, hogy egyszer és mindenkorra le akarja zárni az ügyet, ezért kész bíróság elé állni.

– jelentette ki Salvini a vasárnapi tartományi választások újabb kampányhelyszínén, Bologna közelében. Hozzátette: a római kormány ahelyett, hogy a Líbiából érkező terroristákat állítaná meg, azt állítja bíróság elé, aki a nemzeti határokat védte.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki a kormányfőre, valamint az egyik kormánypárt, az M5S vezetőjére utalva.

A Liga volt szövetségese, az M5S, valamint a PD és a többi kisebb kormánypárt szenátora nem jelent meg a mentelmi bizottság ülésén. Közleményben hangsúlyozták, hogy ők a döntés halasztását kérték, ezért a bizottság döntését törvénytelennek tartják, amely csak "eszközt" ad Matteo Salvini kezébe, hogy áldozatként tüntesse fel magát. Luigi Di Maio, az M5S vezetője szerint Salvini "taktikázik". Valójában Matteo Salvini mentelmi jogának megvonását az M5S szorgalmazta, de az erről szóló szavazást a párt a január 26-i választások utánra akarta halasztani. Andrea Marcucci, a PD szenátusi frakcióvezetője szerint a döntést úgysem a mentelmi bizottság, hanem a felsőház szavazása hozza meg. Ennek dátuma február 17. lehet. Lucio Malan FI-szenátor szerint a kormánytöbbség fél Salvinitől, és szégyenszemre megfutamodott.

Az ügy az olasz partiőrség Gregoretti nevű hajóját érinti: a volt belügyminiszter tavaly nyáron öt napig nem engedélyezte a hajó fedélzetén az olaszországi partokhoz érkezett 131 migráns szárazföldre lépését, csak miután más EU-tagállamok vállalták átvételüket. Az ügyészség a szenátor Salvinivel szemben eljárást indított a hajón lévők személyi szabadságának korlátozása, hivatali hatalommal való visszaélés és a nemzetközi konvenciók megsértése miatt. A mentelmi bizottság véleménye erősen befolyásolhatja az eljárás következő lépéseit. A kérdés megosztja a szakértőket is: egyesek szerint ezután szenátusi szavazás sem kell, elegendő tájékoztatni a felsőházat. Más vélemények szerint a parlamenti voksolás mindenképpen szükséges.

A Liga ezzel egy időben Matteo Salvinit támogató akciót indított Koplaljunk Salvinivel! jelszóval. A csatlakozók a digiunopersalvini.it honlapon csatlakozhatnak egy napi koplalással Salvini támogatására.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)