Pesti Srácok

Válságban van a szavazóit folyamatosan elvesztő Jobbik

Válságban van a szavazóit folyamatosan elvesztő Jobbik

Válságban van a szavazóit folyamatosan elvesztő Jobbik, a párt népszerűsége megfeleződött 2014 óta – közölte a Magyar Nemzetnek készített elemzése alapján a Nézőpont Intézet szombaton az MTI-vel.

A Jobbik hétvégi kongresszusán új vezetést választ, de kétséges, hogy szimpatizánsi körének szűkülését meg lehet állítani személyi változtatásokkal – írta közleményében az intézet. A Nézőpont elemzése szerint 2014-ben még a Jobbik volt a legnagyobb ellenzéki párt, az országgyűlési választáson több, mint egymillióan szavaztak listájára (20,7 százalék). A 2018-ban megkezdett "balliberális fordulat" miatt azonban az országgyűlési választást követően megkezdődött a párt mélyrepülése: a tavalyi EP-voksoláson az öt évvel korábbi 14,67 százalékkal szemben 6,34 százalékot szereztek listán – írták. Hozzátették: a párt válságát jelzi, hogy ez rövid időn belül is nagy visszaesés, hiszen 2018 áprilisában a legerősebb, 2019 májusára pedig a legkisebb, önállóan képviselőt delegáló ellenzéki erővé váltak. Az intézet közvélemény-kutatási adatai szerint 2014 óta minden évben csökkent a párt teljes népességre és a legvalószínűbb választási eredményre vonatkozó támogatottsága is. A Jobbik legnépszerűbb éve 2015 volt, akkor a teljes népességen belül a választásra jogosult felnőtt lakosság 14,8, az aktív szavazók 25 százaléka szimpatizált velük. 2019-ben ennek kevesebb, mint fele – a magyar felnőtt lakosság 7,2, az aktív szavazók 10,4 százaléka – támogatta átlagosan a Jobbikot. A csökkenő tendencia pedig szinte folyamatos volt – írták. Az intézet szerint a népszerűségvesztés oka a párt identitásválsága, mert a balra tolódás miatt a nemzeti radikális szavazók egy része kiábrándult a Jobbikból. A párt identitásválságát mutatja, hogy elveszíti a konzervatív és jobboldali beállítottságú szimpatizánsokat – vélekedtek. Hozzátették, a megmaradt Jobbik-tábor önbesorolása szerint kevésbé konzervatív és jobboldali, mint korábban: nullától tízig terjedő skálán mérve a konzervatív értékrend 2015-ben még 5,7-es, 2019-ben már csak 5,2-es értéket mutatott a párttal szimpatizálók válaszai alapján. Jobboldalinak 2016-ban átlagosan 6,7-es értékben vallották magukat a párt szimpatizánsai, 2019-ben pedig ennél is kisebb, 6-os mértékben – olvasható a közleményben.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai a 2015-2019-es évek során készültek havonta ezer-ezer fő telefonos megkérdezésével. A minta kutatásonként reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.