A kórházi anyanyelvhasználatról szóló törvény alkalmazására szólította fel az ombudsman a román szaktárcát
A két éve hatályos kórházi anyanyelvhasználati törvény alkalmazására szólította fel Romániában a Nép Ügyvédjének (ombudsman) hivatala az egészségügyi minisztériumot - közölte kedden a Maszol.ro hírportál.
Molnár Zsolt ombudsman-helyettes a Maszolnak nyilatkozva elmondta: a február 7-én megfogalmazott "ajánlást" megelőzően a hivatal tavaly szeptemberben magyarázatot kért a szaktárcától, hogy miért nem dolgozott ki végrehajtási útmutatót a 2017-ben elfogadott törvény alkalmazásáról. A minisztérium válaszában arra hivatkozott: nincsenek még információik, hogy hány egészségügyi intézményben kell biztosítani az anyanyelvhasználati jogot és ehhez hány - a kisebbségek nyelvét ismerő - személyt kell alkalmazni. Ezt követően az ombudsmani hivatal felszólította a minisztériumot a szükséges adatok összegyűjtésére. A szaktárca szerint az adatgyűjtés folyamatban van, de arra nem adott egyértelmű választ: elkülönítették-e a törvény alkalmazásához szükséges fedezetet a 2020-as költségvetésben. Az ombudsmani hivatal nem adott határidőt a minisztériumnak az ajánlásokban foglaltak teljesítésére. Ezt Molnár Zsolt a politikai bizonytalansággal magyarázta.
Nehéz a kormánnyal egyeztetni, gyakran cserélődnek a miniszterek. Ám az ajánlás kibocsátása a hivatalunknak lehetőséget biztosít arra, hogy ehhez a kérdéshez folyamatosan visszatérjünk. S ha majd a minisztériumnak lesz egy stabil vezetője, vissza is térünk a témára
- jelentette ki a nép ügyvédjének helyettese. Hozzátette, ha a miniszter nem az ajánlásaiknak megfelelően jár el, a kormányfőhöz fordulnak az ügyben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett jogszabály a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és szociális egészségügyi intézményeket azokon a településeken, amelyekben az illető kisebbség tagjainak száma meghaladja az ötezret, vagy számarányuk eléri a húsz százalékot.
A Bukarestben jelenleg kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) két másik jobbközép párttal együtt 2017-ben alkotmányossági óvást emelt a jogszabály ellen, mivel szerintük sérti a törvény előtti egyenlőséget, és többletköltségeket ró az önkormányzatokra anélkül, hogy gondoskodna a finanszírozási forrásokról. Az alkotmánybíróság elutasította kifogásaikat, így a törvény 2018-ban hatályba lépett.
Forrás: MTI, fotó: Maszol
