Pesti Srácok

A magyar társadalom még nem nőtt fel a demokráciához – kuruttyolta a politikai pöcegödör aljáról Vona Gábor

A magyar társadalom még nem nőtt fel a demokráciához – kuruttyolta a politikai pöcegödör aljáról Vona Gábor

A magyar társadalom még nem nőtt fel a demokráciához, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is azt a szintet képviselik, amelyet ez a magyar társadalom megérdemel – hangzott el Vona Gábortól a Spirit FM-en futó, Harcosok Klubja című műsorban. A Jobbik volt elnöke arról is beszélt, hogyan lépett ki a törzsi gondolkodásból. A jelenleg a „ki is vagyok én, mit is szeretnék csinálni, ha felnövök” állapotban élő, önismereti, önértékelési gondokkal küzdő Vona azt is elárulta, hogy 2012-2013 táján érezte, hogy az út, amelyen a Jobbikkal járnak, az nem jó, majd rendületlenül meneteltek azon tovább. A magát a politikából egyedi módon katapultáló Vona Gábor újabb titkot oldott fel, amikor elmondta, hogy már megkedvelte a baloldali politikusokat, mert ők olyan okosak. Csak reménykedni merünk, hogy a coming out itt véget ért.

A pártpolitika ma nem tud változást hozni Magyarországon; részben ezért is lépett ki abból a 2018-as parlamenti választások után a Jobbik bukott elnöke, miközben önmagában a NER leváltása sem tenné jobbá az életünket szerinte. Mint Vona Gábor mondta, a magyar társadalomnak kell változnia, hiszen ez utóbbi pszichés, mentális állapota még nem nőtt fel egy demokráciához – írta az atv.hu.

A Jobbik volt elnöke szerint nem Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc miatt sínylődik a magyar demokrácia, ezek a politikusok ugyanis azt a szintet képviselik, amelyet ez a magyar társadalom megérdemel. Vona nem állítja, hogy a társadalom a hibás azért, amiért nem tudott igazán felnőni a demokráciához, mert a XX. század is sokszor megcsapkodott minket.

Vona úgy véli, hogy a magyar társadalomban mindig könnyebb másra mutogatni, legyenek azok a románok, németek, oroszok, vagy az Európai Unió. Ezzel szemben ő azt képviseli – emelte ki –, hogy nézzünk picit magunkba. A XIX. századi első reformkorra kitérve azt mondta, hogy sok vitánk és problémánk volt akkor is, de mégis a legdinamikusabban fejlődő századunk volt. Ennek lélektani alapjait keresi – tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Kérdésre válaszolva a magát a politikából egyedi módon katapultáló Vona azt is elárulta, hogy fontos tanulási folyamatként tekint saját politikai pályafutására. Az ex-politikus sokat elemzi magát, és szerinte ennek az ország számára is van tanulsága. Szerinte a törzsi gondolkodás a legnagyobb hiba itthon, amelyben egyébként ő maga is benne élt. 2012-2013 táján érezte, hogy az út, amelyen járnak, az nem jó.

Az egyik ilyen pillanat az volt, amikor a párt öklének tartott Szegedi Csanádról kiderült, hogy zsidó származású. Ekkor lehetőséget látott arra, hogy kilépjenek a keresztény-zsidó vitából, de máshogy alakult, és ezt nehezen élte meg. A törzsi konfliktusokon azonban túl kellene lépni, mert ő ebben látta a reformkor sikerességét. Vona Gábor azt is elárulta, hogy a törzsi logikából való kilépést az is elősegítette, hogy voltak olyan baloldali politikusok, akiket neki korábban – ez alapján – nem kellett volna kedvelnie, mégis máshogyan alakult, részben a gondolatok és az intellektus miatt.

Forrás: atv.hu/PS; Fotó: PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.