Pesti Srácok

Hatéves mélyponton a negyedik negyedévi GDP-növekedés az euróövezetben – a legnagyobb növekedést Magyarország érte el

Hatéves mélyponton a negyedik negyedévi GDP-növekedés az euróövezetben – a legnagyobb növekedést Magyarország érte el

Előző becsléséhez képest lefelé, hatéves mélypontra módosította az euróövezet negyedik negyedévi éves GDP-növekedési ütemét az Európai Uniós statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken publikált jelentésében. A rendelkezésre álló adatok alapján a magyar gazdaság nőtt a legnagyobb éves ütemben a negyedik negyedévben.

Az Eurostat második becslése szerint a tavalyi negyedik negyedévben 2018-as negyedik negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az euróövezetben szezonális kiigazítással és 1,2 százalékkal az Európai Unió 27 tagállamában. A negyedik negyedévi 0,9 százalékos éves GDP-növekedés hat éve, 2013 negyedik negyedéve óta a legalacsonyabb az euróövezetben. A piac az Eurostat első becslésével megegyező 1,0 százalékos éves GDP-növekedést várt a negyedik negyedévre. Az Eurostat első becslését a másodikban lefelé módosította. A harmadik negyedévben az euróövezetben 1,2 százalék, az EU27-ben 1,5 százalék volt az éves növekedés. A rendelkezésre álló adatok alapján a negyedik negyedévben Magyarország érte el a legnagyobb éves növekedést, 4,6 százalékosat. A román GDP 4,2 százalékkal, a litvániai 3,7 százalékkal nőtt éves bázison a negyedik negyedévben. Lengyelország és Bulgária 3,5 százalékos növekedést ért el. Számos országból még nem állnak rendelkezésre a negyedik negyedévi növekedési adatok. A negyedik negyedéven szezonális kiigazítással 0,1 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest mind az euróövezet 19, mind az Európai Unió 27 tagállamában. A harmadik negyedévben mindkét térségben 0,3 százalék volt a negyedéves GDP-növekedés. A legnagyobb negyedéves növekedést Románia érte el a negyedik negyedévben, 1,5 százalékosat. A litván gazdaság 1,3 százalékkal, a magyar 1,0 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben a harmadik negyedévhez képest. A tavalyi év egészében az euróövezeti GDP 1,2 százalékkal, az uniós pedig 1,4 százalékkal nőtt.

Forrás: MTI/Eurostat; Vezető kép: Eurostat

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)