Horvát lap: vélhetően Magyarországot és Olaszországot kérik fel a horvát légtér védelmére
Horvátország 2023-tól a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, s ezt a feladatot valószínűleg Magyarország és Olaszország látja majd el - írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn.
A lap arra alapozta állítását, hogy Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter nemrég kijelentette: nem lát esélyt arra, hogy a kormány még idén szerződést írjon alá új harci repülőgépek beszerzéséről. Zágráb egy hónapja írt ki új pályázatot többcélú harci repülőgépek vásárlására, miután tavaly januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet.
Horvátország az elmúlt 13 év alatt nagyon sok pénzt költött el tanulmányokra, elemzésekre és nagyjavításokra
- írta a lap, majd hozzátette: új gépek vásárlása azonban a jövő évi költségvetésben sincs előirányozva.
Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc nagyjavított MiG-21bisz típusú harci repülőgépből és négy MiG-21UM típusú gyakorló gépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászgépeket adott el Horvátországnak, hanem több más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A repülőgépek sorozatszámait Ukrajnában átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki élettartamuk lejár.
A lap szerint Horvátországnak már nincs ideje arra, hogy új harci gépeket szerezzen be, mert azok leszállítása 3-4 évig is eltarthat. Mindazonáltal úgy vélték: kérdés, hogy addig minőségi használt harci repülőgépeket vásároljon-e Zágráb, mert azokat is modernizálni kell, be kell tanítani a pilótákat és a műszaki, illetve kiszolgáló személyzetet, valamint új infrastruktúrát kell kialakítani számukra.
Arról, hogy Horvátország a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, Robert Hranj altábornagy beszélt nemrég. Mint mondta, Horvátországnak mint NATO-tagállamnak több lehetőség áll rendelkezésére arra, hogy a többi szövetséges államtól közös megállapodás révén segítséget kérjen. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy ez nem lesz hosszútávú megoldás.
A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól - Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától - kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt, 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött. Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses, használt - de korszerűsített - 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.
Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.
Forrás: MTI; Fotó:MTI/Ujvári Sándor
