Pesti Srácok

Kunhalmi egyetért azzal, hogy jogállami keretekhez kössék az uniós kifizetéseket

Kunhalmi egyetért azzal, hogy jogállami keretekhez kössék az uniós kifizetéseket

A negyedik magyar köztársaságot hoznák létre a szocialisták, amennyiben kormányra kerülnének. Kunhalmi demokratikus és szociális köztársaságról értekezett a szombati sajtótájékoztatón, megfeledkezve arról, hogy az MSZP kormányzását megszorítások és rendőri túlkapások jellemezték.


Létre kell hozni a negyedik magyar köztársaságot, ha 2022-ben a köztársaságpárti ellenzék az MSZP-vel együtt kormányra jut - közölte az ellenzéki párt választmányi elnöke szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

Kunhalmi Ágnes a választmány ülése után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az új magyar köztársaságnak nemcsak demokratikusnak, hanem szociálisnak is kell lennie.
Az új köztársaság olyan elemeket tartalmazna, mint a gyermekközpontú oktatás, ahol a lexikális tudás mellett a képességek fejlesztésére is odafigyelnek, és a betegközpontú egészségügy, ahol korszerű európai gyógyítási módokat ajánlanak, és "nemcsak a kifestésre koncentrálnak" - ismertette.
Szerinte elengedhetetlen egy erős nyugdíjkorrekciós program, az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása, ezért az új köztársaság fontos pontja az európai minimálnyugdíj bevezetése is.
Az MSZP továbbá a vegyes, azon belül a svájci indexálás figyelembe vételét ajánlja a nyugdíj számításakor, mert ha a Fidesz visszatérne ehhez, 2,8 helyett 6,5 százalékkal emelkedne a nyugdíj idén - vélekedett a választmányi elnök.
Kiemelte, hogy meg kell fékezni a lakhatási válságot is, ennek érdekében lakbérplafont kell bevezetni, és a bérlakás program fejlesztésére van szükség. A minimálbért adómentessé kell tenni, mert az azonnali 25 ezer forintos emelést jelentene - fűzte hozzá.
A negyedik magyar köztársaság bevezetése sarkalatos pontja az MSZP javaslatának, amelytől nem fognak eltérni, az ellenzéki egyeztetésen pedig mindenkinek ajánlani fogják - emelte ki.
Kitért arra is: Orbán Viktor miniszterelnök a magyar költségvetésben is érvényesítse azt az -Európai Tanács ülésén elhangzott - véleményét, hogy ne a gazdagok kapjanak többet. Az MSZP azt szeretné, hogy az Európai Unió ne kevesebbet adjon Magyarországnak, hanem akadályozza meg a pénz ellopását, ezért a párt maximálisan egyetért azzal, hogy jogállami keretekhez kössék az uniós kifizetéseket - mondta Kunhalmi Ágnes.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke arról beszélt, hogy az ellenzéki együttműködés az egyetlen út, amely 2022-ben kormányváltást hozhat, ezért a párt továbbra is abban hisz, hogy közös miniszterelnök-jelölttel és közös egyéni választókerületi jelöltekkel kell megküzdeni a Fidesszel.
Az elnök ezért reméli, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) által indított konzultáció során a párt szimpatizánsai és tagjai meg fogják győzni a párt vezetőit, hogy ez az egyetlen helyes út. "Aki külön indulásról beszél, veszélyezteti a változást, és ellentmond annak a választói akaratnak, amelynek tanúi voltunk" az október 13-i önkormányzati választásokon - vélekedett.
Kijelentette, hogy az MSZP az ellenzéki együttműködésben egyenrangú félként kíván részt venni. A pártot senki nem tekintheti a lábtörlőjének - fogalmazott az elnök.
Emiatt a választmányi ülésen úgy döntöttek, hogy azok, akik elhagyják a pártot, és a későbbiekben önkormányzati vagy országgyűlési választásokon más párt színeiben kérik az MSZP támogatását, attól azt meg fogják tagadni - mondta.
Kérdésre válaszolva hibásnak nevezte azt a politikát, amely egy másik párt kifosztásáról szól. A koalíciós programnak, a választási részvételnek és a kormányzásnak bizalomra kell épülnie - hangsúlyozta, hozzátéve: reméli, hogy ez a bizalom helyre áll.

Forrás:MTI/fotó:MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!