Pesti Srácok

Lassan itt a vége: az MSZP be sem jutna az Országgyűlésbe, ha most lennének a választások

Lassan itt a vége: az MSZP be sem jutna az Országgyűlésbe, ha most lennének a választások

Történelmi mélyponton van, és úgy tűnik, az országgyűlésbe sem jutna be az MSZP, ha most lennének az országgyűlési választások a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint. A szebb napokat is látott szocialisták ugyanis önmagukban négy százalékot, a még hozzájuk képest is szinte mérhetetlen Párbeszéddel közösen pedig 5 százalékot szereznének, ha a héten dőlne el, ki jut be a parlamentbe. Kiszelly Zoltán politológus az Origónak úgy kommentálta a felmérést, hogy az MSZP továbbra is a globalizáció mellett áll, azonban már a folyamat magyarországi nyertesei sem szavaznak a pártra. Hozzátette: nehéz lesz úgy szavazókat nyerniük, ha külföldi és nem hazai problémákra keresnek megoldásokat.

Fennállása legrosszabb eredményét produkálta a Nézőpont Intézet felmérésében az MSZP, amely még a Párbeszéddel koalícióban sem kerülne be az országgyűlésbe, ha most lennének a választások. A Nézőpont Intézet ugyanis a biztos szavazó pártválasztók körében csupán négy százalékos támogatottságot mért nekik, ami kevés az öt százalékos küszöb megugrásához. Ennél is nehezebb helyzetben vannak, ha a Párbeszéddel közös koalíciójuk eredményeit nézzük: a pártszövetség összesen 5 százalékot kapna, ami csupán fele a koalícióban induló pártok számára meghúzott 10 százalékos küszöbnek. Vagyis az MSZP-Párbeszédnek meg kellene dupláznia támogatottságát, ha 2022-ben is mandátumot akarnak szerezni, ez viszont nem lesz egyszerű.

Az Origo szerint ráadásul már a Párbeszédnek is kezd teher lenni a haldokló szocialista párt, így akár új, erősebb szövetséges után is nézhetnek 2022-re, hogy garantálják mandátumszerzésüket. A lap arról is beszámol, hogy a szétesőfélben lévő szocialisták elnöke, Tóth Bertalan elkezdett a veszett fejsze nyele után kapkodni, és bejelentette, hogy március 14-én kongresszust tartanak, ahol többek között döntenek arról is, hogy bevezetik-e a társelnöki rendszert a szocialista pártban. Ezt követően májusban tartanak majd tisztújítást a szocialisták. Kérdés azonban, hogy van-e a párt soraiban olyan kaliberű politikus, aki meg tudja állítani ezt a zuhanórepülést.

Kiszelly Zoltán politológus szerint a hagyományos baloldali pártok, mint például az MSZP mélyrepülésének a legfőbb oka, hogy túlságosan megfertőződtek a neoliberális blairizmussal (a Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök nevéhez köthető irányzattal).

PestiSracok facebook image

– vélekedik a szakértő. A politológus szerint az sem segít az MSZP-nek, hogy teljes szereptévesztésben van, hiszen valós, helyi problémák megoldása helyett annyira ragaszkodnak a külföldi minták lemásolásához, hogy gyakran olyan politikát fogalmaznak meg, ami abszolút nem illeszkedik a magyarországi igényekhez, sokkal inkább nyugat-európai problémákra ad választ. Vagyis a szocialisták lényegében és teljesen elszakadtak a magyar valóságtól politikájuk megfogalmazása során, és nem állnak a magyar emberek pártján.

– mondta az elemző. Kiszelly szerint hiteles és emberközpontú politikával lehetne visszaút, ugyanakkor úgy látja, hogy a szocialistáknál – megengedően fogalmazva – B-kategóriás politikusokat tudnak csak csatasorba állítani, akik nem képesek ilyen komoly irányváltást levezényelni.

– fejtette ki Kiszelly Zoltán. Az elemző összegzése szerint az MSZP két szék között a pad alá esett.

– zárta szavait az elemző.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.