Pesti Srácok

Még előfordulhatnak a szombati boszniai befogadótáborihoz hasonló megmozdulások

Még előfordulhatnak a szombati boszniai befogadótáborihoz hasonló megmozdulások

Még előfordulhatnak a szombati boszniai befogadótáborihoz hasonló megmozdulások, rendbontások, amikor migránsok figyelemfelkeltési céllal kitörnek - mondta Ördögh Tibor adjunktus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Balkán-szakértője az M1 aktuális csatornán vasárnap.

A közmédia tudósítója szombaton jelentette, hogy migránsok egy nagyobb csoportja kitört az egyik boszniai befogadótáborból, a helyi rendőrség nagy erőkkel vonult ki. A szombat esti beszámoló szerint véget ért a rendbontás, a rendőri jelenlétet mérsékelték.

A szakértő hozzátette: valódi információ nincs arról, hogy kik szervezik ezeket az akciókat. A bosznia-hercegovinai hatóságok nagy erőkkel próbálják megoldani a helyzetet. A konfliktusok abból adódnak, hogy (a migránsok) sokan vannak nem megfelelő körülmények között, és nincs megfelelő információjuk - mondta, hozzátéve: a Balkánon senki sem abban az országban akar élni a menekülttábor lakói közül, ahol vannak.

A megoldás szerinte az lehetne, ha az Európai Unió összefogna az érintett nyugat-balkáni országokkal. A szakértő azzal kapcsolatban, hogy Brüsszelben a nyugat-balkáni országok vezetőinek informális találkozója lesz vasárnap, azt mondta: az EU tavaly ősszel nem indította el a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval és Szerbiával, ezek az országok akkor csalódtak. Ha kikerül a térség a bővítésből, akkor Európa nem egyesül, a Balkánon "fekete folt" alakul ki, megjelenhetnek esetleg unió elleni érdekek. Példaként említette, hogy Kína számára fontosak az európai partnerek, az arab országok mint új befektetők jöhetnek, Törökország pedig már 20 éve "hódít" kulturális alapon a térségben.

PestiSracok facebook image

Az EU felismerte, hogy vissza kell szerezni a bizalmat a Nyugat-Balkánon - mondta. Kitért arra, hogy a balkáni integráció politikailag és biztonságpolitikailag fontos régió az EU-nak, nem gazdasági okok miatt. A migráció problémát okoz a térségnek, társadalmilag is stabilitást jelentene az uniós tagság az országoknak.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!