Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Milliós károkat okoznak a cégeknek a kiberincidensek egy felmérés szerint

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020. február 24. 14:51
Milliós károkat okoznak a cégeknek a kiberincidensek egy felmérés szerint

Csaknem másfélszeresére emelkedett az elmúlt két évben a vállalatokat érintő kiberincidensek száma, a mintegy ezer megkérdezett informatikai és IT biztonsági szakember szerint a cégekre a legnagyobb fenyegetést saját gondatlan alkalmazottaik jelentik - hívta fel a figyelmet az amerikai Ponemon Intézet globális felmérése alapján a Panda Security hétfőn.

Az összesen 204 szervezet bevonásával készült kutatás eredményei alapján a vállalatok csaknem kétharmadának évi 30-nál is több kiberincidenssel kellett szembenéznie. Ezzel együtt a bennfentes fenyegetések során elszenvedett károk költségei is számottevően emelkedtek, átlagosan összesen évi 11 millió dollár veszteséget okoztak a cégeknek. Az esetek 62 százalékában gondatlan munkavállalók vagy beszállítók hibájából eredő kiberincidensek történtek, ezt követte az ellopott felhasználói adatokkal való szervezeten belüli visszaélés. A rosszindulatú, bűncselekményszerű belső támadások az incidensek 14 százalékáért felelősek, ugyanakkor ezek az esetek a cégeknek átlagosan éves szinten összesen több mint 4 millió dollár kárt okoztak.

A felmérés szerint minél később hárítottak el egy fenyegetést cégen belül, annál többe került annak helyreállítása. A 90 napon túl kivédett incidensek átlagosan összesen majdnem évi 14 millió dollárba, míg a 30 napon belül orvosolt problémák ennek körülbelül a felébe kerültek a szervezeteknek. Ennek ellenére a válaszadóknak átlagosan 77 napra volt szükségük egy bennfentes fenyegetés megfékezésére, és csak az esetek 13 százalékában tudták a helyzetet egy hónapon belül megoldani. A tanulmány kiemeli, hogy a vállalatok egy év alatt mintegy negyedével emelték kiadásaikat annak érdekében, hogy a hasonló incidenseket észrevegyék, illetve felkutassák, utóbbira mintegy dupla annyit szánnak, mint három évvel ezelőtt.

A közlemény szerint Magyarországon is komoly kockázatot jelenthetnek a szervezetek biztonságára a gondatlan munkavállalók. A Panda Security legfrissebb hazai felmérését kitöltő 260 kis- és nagyvállalati informatikai szakember több mint fele szerint a felhasználók felől a legsebezhetőbbek a vállalatok. A helyzet súlyát mutatja az is, hogy a megkérdezettek 60 százalékánál történt sikeres kibertámadás a megkérdezést megelőző egy évben.

PestiSracok facebook image

MTI

Kapcsolódó témák
kár kibertámadás
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.