Demokrácia tetőfokon: a Népszava előbb ismerhette meg a fővárosi költségvetési tervezetet, mint az ellenzéki képviselők
Úgy tűnik, a Népszava újságírójának több információja van Budapest éves költségvetési tervezetéről, mint a közgyűlés legnagyobb ellenzéki frakciójának, a képviselők ugyanis még pénteken délután sem kapták meg a dokumentumot. Portálunk megkeresésére Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője úgy fogalmazott: egészen elképesztő, hogy míg ők nem ismerhették meg a költségvetés részleteit, a balliberális média konkrét tényként közölte, hogy abban mi szerepel.
Egészen izgalmasan alakul a Karácsony Gergely vezette fővárosi közgyűlés munkája, legalábbis erre enged következtetni az, hogy már a Népszava újságírója is előbb tudhatja meg Budapest tervezett költségvetési tételeit, mint a legnagyobb ellenzéki frakció, amelynek tagjai még pénteken délután sem kapták meg a dokumentumot. A Népszava viszont már a péntek reggeli lapszámban közölt egy hosszabb írást arról, hogy az új városvezetés úgynevezett részvételi költségvetést készített, vagyis a fővárosiak is beleszólhatnak a kiadások egy részének elosztásába.
A lapnak Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, a büdzséért felelős terület vezetője nyilatkozott, aki kitért arra is, hogy olyan szűkre szabták Budapest mozgásterét, hogy a főváros 2023-ig lehívná az Európai Beruházási Bank (EIB) 99 milliárdos hitelkeretének megmaradt részét, 59 milliárdot. Kiderült: 2020-ban működési kiadásokra 260,4 milliárd forintot terveztek be, a beruházásokra, felújításokra 148,1 milliárd forintot, a meglévő hitelek tőketörlesztésére pedig 6,1 milliárd forintot. A költségvetés kiadási fő összege így 415 milliárd forint, ami csaknem 30 milliárd forinttal több, mint 2019-ben volt. A város működtetése majdnem 18 milliárddal kerül többe ebben az évben. A Népszava azt írja, hogy a bevételi főösszeg a kötelező tartalékkal együtt 415 milliárd forint.
Kiss Ambrus azt állította, hogy a források szűkössége miatt igen aprócska a mozgásterük, így most abból kell kiindulni, mennyi pénz jut a fővárosra, és nem abból, hogy mire lenne szükség. Úgy vélekedett: a szükségletelvű költségvetéshez évente 85-86 milliárd forinttal többre lenne szükség a megvalósult fejlesztések kapcsán. 2014 és 2018 között ez az összeg évi átlagban 31 milliárd forint volt, jelentős része hitelből. Hozzátette: a fővárosnak egy hitelfelvételi lehetősége van, az EIB 99 milliárd forintos keretösszege. Ebből az előző városvezetés majdnem 40 milliárdot hívott le. A Karácsony-kabinet 2023 végéig teljes egészében lehívná a megmaradt összeget. 2020-ban 28,3 milliárd forintot terveztek be. A kölcsönből megvalósuló projekteket 2023 végéig le kell zárni.
A lap megszellőztette, hogy jövőre a Lánchíd mellett például útépítésre, akadálymentesítésre, a Budapest Galéria költöztetésére, a Városháza Madách tér felőli homlokzatának, illetve szociális intézmények és idősotthonok felújítására jut belőle. A biodómra egyetlen fillért sem terveztek be saját forrásból, de 8,9 milliárdot elkülönítettek a főváros és a kormány közös projektjeinek önrészére.
Mindez azonban még a főváros legnagyobb ellenzéki frakciójának tagjait is meglepte, hiszen ők még nem kapták meg a dokumentumot. Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője portálunk megkeresésére úgy fogalmazott: egészen elképesztő, hogy a Népszava újságírója előbb tudta meg, mi szerepel a költségvetésben, mint ők. Hozzátette: pénteken délutánig nem érkezett meg hozzájuk a költségvetési tervezet.
Fotó: MTI
