Rétvári: sokan relativizálni próbálják a kommunista diktatúra időszakát
Ma is sokan vannak, akik relativizálni próbálják a kommunista diktatúra időszakát, az elkövetett embertelen cselekményeket, egyes szimbólumokat vagy történelmi tényeket - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott budapesti megemlékezésen.
Rétvári Bence a ferencvárosi Málenkij robot emlékhelyen arról beszélt, hogy mind a mai napig vezető politikai erők, vagy vezető- a közéletet, a jövő generáció gondolkodását is alakító, szakmainak nevezett- csoportok "relativizálni próbálják azt, ami relativizálhatlan, mert egyértelmű". Egyértelmű annak a százmillió embernek az emléke, aki meghalt a kommunista eszme követőinek keze nyomán, aki az életét vesztette azért, "mert Marx, Engels, Lenin, Sztálin és a többi kommunista vezető a maga országában igyekezett a kommunista hatalmat kiépíteni" - mondta.
Az államtitkár példákat sorolva arról beszélt, hogy Bernie Sanders, aki az amerikai "baloldali Demokrata Párt" egyik nagyon esélyes aspiránsa az elnökjelöltségre, évtizedekkel ezelőtt egy tanulmányi út után arról számolt be, hogy a szépen épülő Szovjetunióban nagyon jó ifjúsági és kulturális programok vannak, viszont azt nem mondta el, hogy ez milyen áldozatokkal jár. A sort Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság előző elnökével folytatta, aki - mint mondta - Marx Károly szobrát avatta, és nem beszélt arról, hogy a marxizmus "eleve kódoltan diktatórikus eszme". Judith Sargentini volt európai parlamenti képviselő pedig olyan pártban politizált, amelynek egyik jogelődje a holland kommunista párt - mondta Rétvári Bence, majd úgy fogalmazott: "és itt van nekünk Gyurcsány Ferenc (a Demokratikus Koalíció elnöke), aki az ellenzéknek ma is vezető politikusa". Gyurcsány Ferenc aláírta azt a petíciót, amelyben azt követelték, hogy ne legyen büntethető a kommunista diktatúra egyik legegyértelműbb és legnemzetközibb jelképe, a vörös csillag viselése- mondta az államtitkár, majd úgy folytatta, hogy a Nemzeti alaptantervet kritizáló történelem tanárok egylete szerint a Kádár-rendszerről nem mondható ki, hogy diktatúra lenne.
Rétvári Bence szólt arról is , hogy Magyarországon a málenkij robotra hurcoltak számát 700-800 ezer közé teszik a történészek, és ez azt jelenti, hogy minden 12. magyar embert elhurcoltak valamilyen kényszermunkára a Szovjetunióba, így szinte minden magyar család érintett volt. Az elhurcoltak közül 200-300 ezren soha nem tértek haza. Az államtitkár kiemelte: a kormány mindent megtesz azért, hogy a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére legyen ENSZ-emléknap.
Szerencsés Károly történész közölte: a kommunizmus eszméje magyarok milliót alázta meg, és áldozatuk akkor nem hiábavaló, ha "felvérteztek minket azzal a tudással, hogy még egyszer ilyen zsákutcába az ország ne juthasson".
A beszédeket követően koszorúkat helyeztek el az emlékhelynél. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította.
Az emléknap időpontja azért február 25-e, mert 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett.
forrás: MTI
