Századvég: Magyarország döntései nem függhetnek külső hatalomtól vagy erőközponttól
Magyarország döntései nem függhetnek semmilyen külső hatalomtól vagy erőközponttól – állapította meg a Századvég Alapítvány az MTI-hez csütörtökön eljuttatott elemzésében.
Mint a dokumentum felidézte, a Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt napokban tényként közölte a magyar nyilvánossággal, hogy Magyarország az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által hozott "elvi jelentőségű ítéletek" 74 százalékát nem hajtotta még végre. A nem kormányzati szervezetként működő bizottság közleménye – a Századvég szerint – általánosító, negatív véleményt fogalmaz meg Magyarországgal szemben, állításaiban vitatható megállapítások és csúsztatások szerepelnek. Hozzátették: a Helsinki Bizottság közleményében azt is állítja, hogy az EJEB saját értékelése szerint a rendszerszintű problémákat feltáró döntéseket tekintik ilyen ítéletnek, amelynek nyomán az adott államnak intézkedéseket kell tennie ahhoz, hogy a további jogsértések előfordulását megelőzze. Az alapítvány szerint a magyar államot bíráló közlés "erősen vitatható, részben csúsztatásokat tartalmazó állításokat fogalmaz meg". Eszerint a magyar államnak azt is biztosítania kell, hogy az adott per tárgyához hasonló sérelem, hátrány később másokat már ne érhessen. Ennek érdekében még törvényalkotói lépéseket is szükségesnek tartanak, emellett a bírósági ítélkezési gyakorlat felülvizsgálását és képzések indítását. A Századvég úgy értékelt, hogy az érvelés szakmai tekintetben "nem egészen koherens", hiszen a sommás megállapítást tevő szakértők is elismerik, hogy a "lemaradás" valójában nem azt jelenti, hogy az állam Magyarországon ne fizetné ki az EJEB által a kérelmezőknek (panaszosoknak) megítélt kártérítéseket.
A kritika fő iránya ez esetben az, hogy Magyarország nem eszközöl szükséges változtatásokat ahhoz, hogy orvosolni tudja az "általánosabb problémát"
– írták.
A tények azonban ennek az általánosítóan negatív véleménynek ellentmondani látszanak; Magyarországon sokat javult a jogalkalmazó hatóságok döntéseivel összefüggésben álló, végrehajtói jellegű kötelezettségek teljesítésének gyakorlata is, ami a magyar állam jogkövető kultúrájának általánosan magas fokát tükrözik
– állapítja meg az elemzés. Úgy fogalmaztak: "az állam következetesen igyekszik fenntartani pozícióját azon evidencia tekintetében, hogy az EJEB jogot nem alkothat, és a testületnek minden egyes döntését az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, illetve saját korábbi ítélkezési gyakorlatának következetes alapulvételével kell levezetnie".
Bár az EJEB döntései kötelezőek, az egyes államok szuverenitása mégsem sérülhet, ugyanis nem ered belőle kötelezően elvárt és előírt jogszabály-alkotás: a bíróság csak jogsértési tényt állapíthat meg, illetve fizetési kötelezettséget az államok részéről
– rögzítette a Századvég. Egyúttal megállapították, hogy az ügyben megszólaló NGO-knak, nemzetközi szervezetnek is tekintetbe kell venniük, hogy egy szuverén állam a nemzetközi élet független szereplője, amely felett nincs más hatóság, Magyarország döntései pedig nem függhetnek semmilyen külső hatalomtól vagy erőközponttól.
Ez adja Magyarország szuverenitásának és nemzeti függetlenségnek lényegét
– húzta alá a Századvég.
