Pesti Srácok

A lengyel-magyar barátság napján értékközösségről írt Áder Jánosnak a lengyel elnök

A lengyel-magyar barátság napján értékközösségről írt Áder Jánosnak a lengyel elnök

Lengyelország és Magyarország történelmi és értékközösségéről írt Andrzej Duda lengyel államfő abban a levélben, amelyet hétfőn, a lengyel-magyar barátság napján küldött Áder János magyar köztársasági elnöknek.

- írta Andrzej Duda a varsói államfői hivatal honlapján ismertetett levélben.

A közleményben megírták: a jövő évi barátságnapi rendezvényeket a dél-lengyelországi Bochniában tartják meg. A lengyel-magyar barátságnap eseményeit felváltva tartják a két országban. A helyszín idén Csepel lett volna, az eseményt azonban a koronavírus-járvány terjedése miatt nem rendezik meg.

PestiSracok facebook image

Az ünnep előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, ekkor avatta fel Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László akkori magyar államfő Győrben a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol.

A két köztársasági elnök által aláírt nyilatkozat - több szervezet és együttműködő önkormányzat javaslatára - kezdeményezte, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar-lengyel barátság napjává. Az ünnepnapot vasárnap a lengyel szejm honlapján is felidézték, utalva a parlamenti együttműködés fontos mozzanataira.

A barátság gyakorlati megvalósításaként említették a két ország barátságának patrónusáról, Waclaw Felczakról elnevezett lengyelországi és magyarországi ikerintézmény - a Felczak-intézet és a Felczak-alapítvány - munkáját. A barátságnapról hétfőn többek között Marek Kuchcinski, a lengyel-magyar parlamenti baráti tagozat elnöke, volt házelök is megemlékezett a Twitter közösségi honlapján. Több anyagot szentelt az ünnepnapnak a Felczak Intézet hírportálja.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.