Pesti Srácok

A világ homokos tengerpartjainak fele eltűnhet az évszázad végéig egy EU-kutatás szerint

A világ homokos tengerpartjainak fele eltűnhet az évszázad végéig egy EU-kutatás szerint

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés – állítja egy európai uniós kutatás.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai műholdfelvételek alapján követték nyomon a homokos tengerpartok állapotának alakulását az elmúlt 30 évben és ennek alapján modellezték, miként befolyásolhatja azokat a jövőben a globális felmelegedés folytatódása.

– állapította meg Michalis Vousdoukas, az Ispra nevű észak-olaszországi kisvárosban működő intézet kutatója. A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban hétfőn publikált tanulmány megállapítása szerint a homokos partokat fenyegető veszély mértéke attól függ, miként alakul a globális hőmérséklet 2100-ig. A magasabb hőmérséklet emelkedő tengerszintet és hevesebb viharokat jelent egyes térségekben, ami növeli a hullámokba vesző strandok hosszát.

PestiSracok facebook image

A világ tengerpartjainak egyharmadát kitevő homokos strandok jelentős értéket képviselnek a kikapcsolódás, a turizmus és a vadvilág szempontjából, emellett a tengerparti településeket a hullámoktól és viharoktól védő természetes akadályt képeznek. A partvidékeket már most is erősen sújtja az emberi tevékenység, például a beépítés vagy a szárazföldi gátak létesítése, amely miatt kevesebb, a strandok regenerálódásához szükség hordalék kerül az óceánokba – áll a tanulmányban. A strandok eróziója különféle mértékben érinti a világ országait. A nyugat-afrikai Gambia és Bissau-Guinea homokos tengerpartjának akár több, mint 60 százalékát is elveszítheti, és hasonlóan komorak a kilátások Irak, Pakisztán, a La Manche-csatornán fekvő Jersey szigete vagy a csendes-óceáni Palau esetében is.

Összméretét tekintve a legtöbb homokos partot Ausztrália veszítheti el, ahol 12 ezer kilométernyi partszakaszt veszélyeztet a felmelegedés. Több ezer kilométernyi homokos part tűnhet el az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Kínában, Iránban, Argentínában és Chilében is a JRC-kutatás szerint. Egy független témaszakértő, Andres Payo szerint óvatosan kell fogadni a tanulmány megállapításait, mert számos olyan feltételezést és általánosítást tartalmaz, amely mennyiségileg és minőségileg is befolyásolhatja a kapott eredményeket. Michalis Vousdoukas ugyanakkor hangsúlyozza, hogy csapata "még kissé óvatos is volt" az eltűnő tengerpart hosszának megbecsülésében, és a valós veszteség a jósoltnál is nagyobb lehet.

A kutatócsoport két forgatókönyvet vett figyelembe, az egyik 2,4 Celsius-fokos átlagos globális hőmérsékletemelkedéssel számol 2100-ig, a másik ennek a duplájával. A kutatásban egyáltalán nem kalkuláltak a párizsi klímaegyezménybe foglalt "ambiciózus" céllal – a felmelegedés 1,5 fokra korlátozásával –, mert annak megvalósulását a tudósok nem tartják valószínűnek – mondta Vousdoukas. A tanulmány szerzői szerint a veszélyeztetett partok 40 százalékának pusztulását lehetne megelőzni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.