Pesti Srácok

A világ homokos tengerpartjainak fele eltűnhet az évszázad végéig egy EU-kutatás szerint

A világ homokos tengerpartjainak fele eltűnhet az évszázad végéig egy EU-kutatás szerint

Eltűnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés – állítja egy európai uniós kutatás.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudósai műholdfelvételek alapján követték nyomon a homokos tengerpartok állapotának alakulását az elmúlt 30 évben és ennek alapján modellezték, miként befolyásolhatja azokat a jövőben a globális felmelegedés folytatódása.

– állapította meg Michalis Vousdoukas, az Ispra nevű észak-olaszországi kisvárosban működő intézet kutatója. A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban hétfőn publikált tanulmány megállapítása szerint a homokos partokat fenyegető veszély mértéke attól függ, miként alakul a globális hőmérséklet 2100-ig. A magasabb hőmérséklet emelkedő tengerszintet és hevesebb viharokat jelent egyes térségekben, ami növeli a hullámokba vesző strandok hosszát.

PestiSracok facebook image

A világ tengerpartjainak egyharmadát kitevő homokos strandok jelentős értéket képviselnek a kikapcsolódás, a turizmus és a vadvilág szempontjából, emellett a tengerparti településeket a hullámoktól és viharoktól védő természetes akadályt képeznek. A partvidékeket már most is erősen sújtja az emberi tevékenység, például a beépítés vagy a szárazföldi gátak létesítése, amely miatt kevesebb, a strandok regenerálódásához szükség hordalék kerül az óceánokba – áll a tanulmányban. A strandok eróziója különféle mértékben érinti a világ országait. A nyugat-afrikai Gambia és Bissau-Guinea homokos tengerpartjának akár több, mint 60 százalékát is elveszítheti, és hasonlóan komorak a kilátások Irak, Pakisztán, a La Manche-csatornán fekvő Jersey szigete vagy a csendes-óceáni Palau esetében is.

Összméretét tekintve a legtöbb homokos partot Ausztrália veszítheti el, ahol 12 ezer kilométernyi partszakaszt veszélyeztet a felmelegedés. Több ezer kilométernyi homokos part tűnhet el az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Kínában, Iránban, Argentínában és Chilében is a JRC-kutatás szerint. Egy független témaszakértő, Andres Payo szerint óvatosan kell fogadni a tanulmány megállapításait, mert számos olyan feltételezést és általánosítást tartalmaz, amely mennyiségileg és minőségileg is befolyásolhatja a kapott eredményeket. Michalis Vousdoukas ugyanakkor hangsúlyozza, hogy csapata "még kissé óvatos is volt" az eltűnő tengerpart hosszának megbecsülésében, és a valós veszteség a jósoltnál is nagyobb lehet.

A kutatócsoport két forgatókönyvet vett figyelembe, az egyik 2,4 Celsius-fokos átlagos globális hőmérsékletemelkedéssel számol 2100-ig, a másik ennek a duplájával. A kutatásban egyáltalán nem kalkuláltak a párizsi klímaegyezménybe foglalt "ambiciózus" céllal – a felmelegedés 1,5 fokra korlátozásával –, mert annak megvalósulását a tudósok nem tartják valószínűnek – mondta Vousdoukas. A tanulmány szerzői szerint a veszélyeztetett partok 40 százalékának pusztulását lehetne megelőzni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!