Az extrém hőség mellett a nagy páratartalom is megviseli az embereket az évszázad végére
Ha tovább nő a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása, az évszázad végére az extrém hőség a jelenleginél négyszer több embert fog sújtani, akiknek meg kell majd küzdeniük az extrém páratartalom okozta egészségi problémákkal is – figyelmeztet egy új, az Environmental Research Letters című szakfolyóiratban megjelent tanulmány.
A hőség egyre több családban okoz majd alvási és munkavégzési problémákat, és a forróság súlyosbítja a meglévő mentális gondokat, ami miatt magasba szökhetnek a mentális egészséggel kapcsolatos kiadások – jósolja Bob Kopp, a Rutgers Egyetem Föld-, Óceán- és Légkörtudományi Intézetének munkatársa, a tanulmány szerzője. A szaporodó hőhullámok várható hatásaival már számtalan kutatás foglalkozott, Kopp tanulmánya azonban figyelembe veszi a páratartalom növekedésének feltételezett kihatásait is. A párás levegő a komfortérzetet lényegesen befolyásoló tényező forró napokon olyan helyeken, mint Bangkok vagy Chicago. Nedves, párás környezetben az emberek nehezebben tudják izzadással leadni a fölösleges hőt, ami megnöveli az egészségügyi kockázatokat, köztük a hőguta veszélyét, márpedig az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint ez utóbbi akár halált vagy tartós egészségkárosodást is okozhat, ha elmarad a megfelelő kezelés.
A gyilkos hőhullámokat megvizsgálva látható, hogy a nedvesség sokat számít
– mondta Kopp. A tudós számításai szerint 2100-ra világviszonylatban több, mint félmilliárd ember lesz kitéve a biztonságosnál nagyobb hőségnek, ha a Föld átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb az iparosodás előtti szintnél, és ez a legambiciózusabb célkitűzés, amelyet a párizsi klímaegyezmény előirányoz. A globális átlaghőmérséklet eddig 1,2 Celsius-fokkal emelkedett, és már napjainkban 275 millió embert sújt veszélyes szintű hőstressz évente legalább egy napon.
Ha 2100-ig csak 2 Celsius-fokban sikerül korlátozni a felmelegedést, világszerte 800 millió ember kerül veszélybe a hőség miatt, ha pedig a globális felmelegedés eléri a 3 fokot, ami jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvnek látszik, 1,2 milliárd ember egészsége kerülhet veszélybe az extrém forróság miatt
– áll a tanulmányban.
Egy másik, a PLOS ONE folyóiratban szerdán publikált kutatás szerint a hőség okozta stressz komoly és költséges kihatással van a mentális egészségre. Az amerikai járványügyi központ 1993 és 2000 között végzett felmérései szerint forró napokon az amerikai felnőttek nagyobb valószínűséggel szenvedtek mentális egészségi problémáktól, például depressziótól vagy stressztől. Mengyao Li, a Georgiai Egyetem közgazdásza és társai szerte az Egyesült Államokban hárommillió ember egészségi állapotát vetették össze lakóhelyük hőmérsékleti adataival, és úgy találták, hogy egyértelműen megszaporodtak a mentális rosszullétek a 31 Celsius-fokos vagy annál melegebb napokon, főleg elhúzódó hőhullámok idején. Kiszámolták, hogy minden egyes kánikulai nap, amely hátrányosan befolyásolja a mentális egészséget, egy főre számítva 2,60 és 4,60 dollár veszteséget okoz a lecsökkent teljesítőképesség miatt, így összességében dollármilliókban, sőt, milliárdokban mérhető termeléskieséshez vezet a forró napok gyakoribbá válása. A kutatók felszólították a politikusokat, hogy ezt is vegyék figyelembe, amikor dollárok és centek alapján hoznak a klímát is befolyásoló döntéseket.
Forrás: MTI
