Csapodi szerint komoly átalakuláson megy át a matematika oktatása a következő években: a cél, hogy a tanulói terhek csökkenjenek, és a tananyag jobban megfeleljen a gyerekek életkori sajátosságainak. Ennek megfelelően alsó tagozaton „a hangsúly inkább a konkrétumokhoz kapcsolódó megértésre és a cselekvő tapasztalatszerzése kerül”, mert az elvonatkoztatások elvégzésére ebben az életkorban még nem elég érettek a diákok. Hozzátette: a számfogalom kialakítása, mérések kivitelezése és a geometriai alapozás adja majd az alsós tananyag gerincét. A Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: felső tagozaton is előtérbe kerülne a gyakorlatorientáltság és a játékosság, az elvont fogalmak, definíciók, tételek ismerete és számonkérése helyett. A középiskolai matematika tananyagból Csapodi ismertetése szerint kikerültek a túlságosan absztrakt, mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismeretek. Nem kell abszolútértékes egyenletekről, a valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvényekről, a logaritmusos egyenletek és a vektorok skaláris szorzatáról tanulniuk a diákoknak.
A Magyar Nemzet arról ír: a tanterv kidolgozói azt javasolják, inkább csak a matematika iránt fogékonyabb, a matematikával többet foglalkozó, műszaki, természettudományos, gazdasági irányban továbbtanuló diákoknak írják elő ezeket. További változás, hogy általános és középiskolai szinten a tananyag részévé válnak pénzügyi és gazdasági ismeretek, egyszerű stratégiai, logikai, pénzügyi játékok és társasjátékok formájában. Csapodiék arra számítanak, hogy az előírt tananyag a rendelkezésre álló órakeret nyolcvan százalékában elsajátítható lesz egy átlagos diák számára.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI
