Pesti Srácok

Weinstein szerdán megkezdte 23 éves börtönbüntetését

Weinstein szerdán megkezdte 23 éves börtönbüntetését

Harvey Weinstein egykori hollywoodi filmmogult szerdán átszállították egy New York-i állami börtönbe, ahol megkezdte 23 éves börtönbüntetését, amit szexuális erőszak és zaklatás miatt kapott.

Weinsteint 20B0584-es számú rabként, a Buffalo melletti Wende Büntetésvégrehajtási Intézetben, a legszigorúbb biztonsági intézkedésekkel őrzik – közölte a börtön vezetése. A Manhattantől hat órányi autóútra fekvő börtön valószínűleg csak átmeneti állomás lesz a bukott filmproducer számára: addig tartózkodik majd ott, amíg felmérik, hogy egészségügyi, biztonsági és egyéb szempontok miatt melyik szövetségi börtönben helyezhető majd el.

Weinsteinről február 24-én mondta ki az esküdtszék, hogy bűnös, a bíróság pedig a múlt héten hozta meg ítéletét. Azóta a New York-i Rikers-sziget börtönében és egy manhattani kórházban tartózkodott. A Szerelmes Shakespeare című film Oscar-díjas producere egy 2013-ban és egy 2006-ban elkövetett bűncselekmény, szexuális erőszak és szexuális kényszerítés miatt kapott 23 év börtönt. Egyik áldozata egy színésznőjelölt, a másik egy produkciós asszisztens volt. Weinstein ügyvédjei jelezték, hogy megfellebbezik az ítéletet. Egy újabb tárgyalás is vár az elítéltre, mivel Los Angelesben is bíróság elé kell állnia szexuális bűncselekmények miatt, a koronavírus-járvány terjedését korlátozó intézkedések, a bíróságok bezárása és az utazások felfüggesztése miatt azonban ez a per egyelőre csúszik. Weinstein számára a buffalói környék ismerős, mivel ott járt főiskolára, és ott kezdte szórakoztatóipari pályafutását koncertszervezőként.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.