Pesti Srácok

A klímaváltozás megnyirbálja a fülemülék szárnyait

A klímaváltozás megnyirbálja a fülemülék szárnyait

Jelentős fizikai változást idézhet elő a fülemüléknél a felmelegedés – állapították meg spanyol kutatók, akik az apró énekesmadarak szárnyfesztávolságának csökkenését észlelték az általuk vizsgált két populációban.

A szakemberek a földközi-tengeri régió éghajlatának változásával, vagyis a tavasz korai beköszöntével és a fokozott szárazsággal hozzák összefüggésbe a jelenséget - írja a BBC hírportálja.

A kutatók aggódnak, hogy a klímaváltozás befolyásolhatja a madarak vándorlási képességét a téli hónapokban.

A fülemülék a szubszaharai Afrika térségében töltik a telet. A hatalmas távolságok megtételében kulcsszerepet játszik a madarak szárnyának mérete.

PestiSracok facebook image

A spanyol szakemberek 20 év adataira támaszkodva tanulmányozták, hogy miként változott a madarak szárnyának alakja két fülemüle populációban. Megállapították, hogy a fülemülék átlagos szárnyhossza a testméretükhöz viszonyítva csökkent.

– mondta Carolina Remacha, a madridi Complutense Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője.

A szakemberek úgy vélik, hogy az olyan madarak, mint a fülemüle, fizikailag és az életmódjukban is alkalmazkodnak a hosszú vándorláshoz: hosszabb szárnyaik vannak, nagyobb számú tojást raknak, ugyanakkor rövidebb az élettartamuk. A változó éghajlati körülmények azonban mindezt megzavarják és válaszreakcióra kényszerítik a madarakat.

A kutatók szerint a költési időszak megrövidülése miatt a madarak boldogulásának kulcsát a rövidebb szárny és a kisebb család jelenti.

A fülemüle rendkívül széles hangrepertoárral rendelkezik: több, mint ezer különböző hangot képes megszólaltatni, míg a pacsirta mindössze 340-et. Noha Európa és Ázsia sok területén költ, elsősorban Anglia déli részén látni és hallani őket a legtöbbet.

Az elmúlt fél évszázadban drasztikusan megfogyatkozott számuk a szigetországban. Ennek hátterében sok tényező áll, köztük az éghajlat változása és az, hogy a szarvasok felélik a madarak kedvelt fészkelőhelyeit.

(MTI; vadászlap.hu)

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.