Pesti Srácok

A Magyar Telekom elindította kereskedelmi 5G-szolgáltatását

A Magyar Telekom elindította kereskedelmi 5G-szolgáltatását

A Magyar Telekom április 9-én elindította kereskedelmi 5G-szolgáltatását, amely 5G-képes készülékkel és arra alkalmas havidíjas díjcsomaggal használható Budapest és Zalaegerszeg bizonyos részein – jelentette be a társaság csütörtökön.

A szolgáltatás induláskor Budapesten a belváros egyes részein, a Telekom Könyves Kálmán körúti székházában és az azzal szomszédos Groupama Arénában, a Puskás Ferenc Stadionban, Zalaegerszeg belvárosában, valamint a zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpályán érhető el. Igénybevételéhez az 5G hálózati lefedettség mellett 5G-képes készülékre és megfelelő mobil-adatcsomagra van szükség.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a közleményben kiemelte, hogy hosszú ideje készülnek az 5G bevezetésére, és fél éve teszthálózatot is működtet a cég. Ennek is köszönhető, hogy néhány nappal a sikeres frekvenciaaukció eredményhirdetését követően már el tudják indítani kereskedelmi 5G-szolgáltatásukat. Terveik szerint az év végére tovább növelik az 5G területi lefedettséget. Hozzátette, hogy az eddigieknél jóval nagyobb adatátviteli sebességet, alacsony késleltetést és rengeteg hálózati eszköz csatlakozását lehetővé tevő 5G-technológia számos új lehetőséget nyit majd úgy az ipari felhasználásban, mint az emberek mindennapi életében. A közlemény szerint a szolgáltató az 5G hálózati képességet 6 hónapig biztosítja a korlátlan mobiladatot tartalmazó csomagjaira. Ha az előfizető új 5G-készüléket vásárol, akkor a 10 GB adatmennyiséget tartalmazó lakossági és a 15 GB adatmennyiséget tartalmazó kisüzleti előfizetések díjcsomagjai mellé 3 hónapig érhető el díjmentesen, promóciós jelleggel. A Telekom portfóliójában jelenleg két 5G-képes készülék található meg, a választék az év végéig bővülni fog. A Magyar Telekom kereskedelmi 5G-szolgáltatása a 3,6 GHz-es frekvenciasávban működik. A 2G, 3G, 4G technológiákhoz hasonlóan a kereskedelmi indulásnál működő 5G-állomások kiépítésében az Ericsson Magyarország volt a cég partnere.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.