Pesti Srácok

A WHO szerint nincs bizonyíték arra, hogy a BCG-oltás védene a koronavírustól

A WHO szerint nincs bizonyíték arra, hogy a BCG-oltás védene a koronavírustól

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nincs bizonyíték arra, hogy a tuberkulózis ellen gyermekkorban beadott védőoltás (BCG) megvédené az embereket a Covid-19 nevű vírussal szemben - olvasható kedden a szakosított ENSZ-szervezet honlapján. A WHO brit, francia és kínai kutatások alapján április 11-én frissítette a Covid-19-cel, a koronavírussal, a SARS-CoV-2-vel és a BCG-vel kapcsolatos tudományos adatbázisait és a klinikai kísérletekkel kapcsolatos adattárait. Eközben három olyan dokumentumot találtak, amelyeknek a szerzői összehasonlították a Covid-19 lefolyását az olyan országokban, ahol rutinjelleggel alkalmazzák a BCG-oltást az olyan országokéval, ahol nem alkalmazzák. Ennek során tapasztalták, hogy azokból az országokból, ahol a csecsemők megkapják a BCG-vakcinát, kevesebb igazolt fertőzöttet jelentettek. Ezek a kutatások azonban jelentős eltéréseket mutatnak az ország népesedési jellemzői, az elvégzett koronavírustesztek aránya és a járványnak az adott országban érvényes szakasza miatt.

- áll a közleményben

A WHO brit, francia és kínai kutatások alapján április 11-én frissítette a Covid-19-cel, a koronavírussal, a SARS-CoV-2-vel és a BCG-vel kapcsolatos tudományos adatbázisait és a klinikai kísérletekkel kapcsolatos adattárait. Eközben három olyan dokumentumot találtak, amelyeknek a szerzői összehasonlították a Covid-19 lefolyását az olyan országokban, ahol rutinjelleggel alkalmazzák a BCG-oltást az olyan országokéval, ahol nem alkalmazzák. Ennek során tapasztalták, hogy azokból az országokból, ahol a csecsemők megkapják a BCG-vakcinát, kevesebb igazolt fertőzöttet jelentettek. Ezek a kutatások azonban jelentős eltéréseket mutatnak az ország népesedési jellemzői, az elvégzett koronavírustesztek aránya és a járványnak az adott országban érvényes szakasza miatt.

PestiSracok facebook image

Folyamatban lévő kutatások

Jelenleg két olyan klinikai kutatás is folyamatban van a BCG-oltás hatásairól, amelyekben olyan egészségügyi dolgozók kapták meg a vakcinát, akik közvetlenül részt vesznek a Covid-19 betegségben szenvedők ápolásában. Bizonyíték hiányában a WHO nem javasolja a BCG-oltást a Covid-19 elleni védekezésül, de továbbra is ajánlja a vakcinát csecsemők beoltására azokban az országokban, amelyekben magas a kockázata a gümőkóros megbetegedésnek.

A WHO európai irodája ugyanakkor kedden cáfolta azt a félelemre és hamis információkra épülő mítoszt, hogy a magas alkoholtartalmú italok védelmet jelentenének a Covid-19 betegség ellen. A szervezet szerint ehelyett a minimumra kellene korlátozni az alkoholfogyasztást és az alkoholhoz való hozzáférést a járvány idején, mert az alkoholfogyasztás és a dohányzás általában károsítja az egészséget és növeli a vírus kockázatát. Sok Covid-19-ben szenvedő betegnek vannak alkoholproblémái.
A WHO adatai szerint az alkoholfogyasztás miatt évente 2 millión halnak meg világszerte, ebből mintegy 1 millióan Európában.

Forrás: MTI/ fotó:illusztráció

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.