Pesti Srácok

Az indiai rendőrség teljesen lezárta az egyik legdurvább nyomornegyedet

Az indiai rendőrség teljesen lezárta az egyik legdurvább nyomornegyedet

Az indiai rendőrség pénteken elzárta a külvilágtól Ázsia egyik legzsúfoltabb nyomornegyedének, a Mumbaiban lévő Dharavinak a legnagyobb részét, miután ezen a helyen két ember meghalt koronavírus-fertőzésben, egy harmadik pedig pozitívnak bizonyult.

A 220 hektár terültet felölelő, több, mint egymillió embernek otthont adó Dharavi nemcsak Mumbai, hanem egész Ázsia legnagyobb nyomornegyede; a világ számára elsősorban a Gettómilliomos című Oscar-díjas angol filmből vált ismertté. A Covid-19 járvány ebben a körzetben különösen nagy veszélyt jelent a szűk sikátorokban összezsúfolt lakók számára. A hatóságok itt azután léptettek életbe drasztikus korlátozó intézkedéseket, hogy az utóbbi napokban két ember vesztette életét, további egy személynél pedig kimutatták a fertőzöttséget. A mumbai városháza szóvivője az AFP-nek elmondta: az új rendelet értelmében a nyomornegyednek a vírusfertőzés által sújtott részét lezárták, oda senki nem léphet be, és senki nem hagyhatja el. Az elhunytak közvetlen környezetében élők korábban figyelmen kívül hagyták a hatóságok által kiadott rendeletet, amely március 25-től huszonegy napra otthonmaradást rendelt el a lakosoknak, a nyomornegyed lakói azonban ezúttal az ellenkező végletbe estek. Valóságos pánik lett úrrá rajtuk; helyzetüket nehezíti, hogy a népes családok közös illemhelyeket kénytelenek használni, ivóvízhez pedig csak nyilvános helyeken jutnak.

Az 1,3 milliárd lakosú India egész területén gyakorlatilag leállt az élet, miután kilenc nappal ezelőtt lezárták a határokat, szünetel a tömegközlekedés és a boltok is zárva tartanak. Bár a világ többi részéhez viszonyítva Indiát eddig még enyhébben sújtotta a járvány (2300 igazolt fertőzöttről tudnak, 56-an haltak meg), a valós adatok bizonyosan sokkal nagyobb mértékű fertőzést mutatnának, ha megfelelő szintű lenne a szűrés. Narendra Modi miniszterelnök a gyakorlati intézkedéseken túl nem feledkezett meg a kórral szembeni jelképes eszközökről sem: felhívást intézett az indiaiakhoz, hogy vasárnap este kilenc percre sötétítsék el lakásaikat, álljanak az ablakba vagy utcára néző ajtajaikba egy gyertyával, olajlámpával vagy világító mobiltelefonjaikkal, és a fényeket irányítsák a négy világtáj felé. A kormányfő szerint ezzel jeleznék egymásnak az ország lakói, hogy dacolnak a vírussal. Az AFP szerint ez a szertartás a hindu vallás egyik legjelentősebb ünnepére, a diválira, vagyis a fények ünnepére emlékeztet.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: DNAIndia

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.