Pesti Srácok

Dániában ismét megnyitott néhány iskola, Finnországban eltávolítják az útakadályokat

Dániában ismét megnyitott néhány iskola, Finnországban eltávolítják az útakadályokat

A koronavírus-járvány miatt elrendelt egy hónapos kényszerszünet után ismét megnyitott szerdán néhány iskola Dániában.

Az oktatás – szigorú biztonsági előírások mellett – csak az ország településeinek mintegy felében, illetve a koppenhágai intézmények 35 százalékában kezdődött újra. A többi iskola úgy ítélte meg, még egy kis időre van szüksége ahhoz, hogy a továbbra is hatályban maradó egészségbiztonsági előírásokhoz igazodva újra meg tudják kezdeni a tanítást. A dán hatóságok rendelkezése szerint április 20-tól már valamennyi iskolának újra fogadnia kell a gyerekeket. Dánia Európában az első ország, amely újra megnyit bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat a járvány miatt március 12-én bevezetett lezárás után. Április elején jelentették be, hogy feloldják az oktatási intézmények zárlatát, azzal a feltétellel, ha a bejárók továbbra is tartják egymástól a kellő távolságot és rendszeresen mosnak kezet. Az iskoláknak úgy kell átalakítaniuk a tantermeket, hogy a padok között kétméteres távolság legyen, a szünetekre pedig csak kis csoportokban engedhetik ki a gyerekeket. Az udvarokra jelzéseket festenek fel, amelyek mutatják a gyerekeknek, mekkora távolságot kell tartaniuk egymás között. Sok dán szülő aggodalommal fogadta az iskolák megnyitását, és az azt ellenző, "Az én gyerekem nem kísérleti nyúl" című petíciót keddig 18 ezren írták alá. A tiltakozók félelme szerint a gyerekek akár tünetmentesen is terjeszthetik a vírust. Az egyik koppenhágai iskola igazgatója elmondta, hogy sok szülő az iskolák újranyitása ellenére is otthon fogja tartani a gyerekét. A középiskolákban és a főiskolákon folytatódik a távoktatás, és az intézményeket május 10-től lehet ismét látogatni. Dániában csaknem 6700 koronavírus-fertőzést jegyeztek fel a járvány kezdete óta, és a vírus okozta Covid-19 betegségbe 299 ember halt bele.

Finnországban Sanna Marin kormányfő bejelentette, hogy eltávolítják a főváros körüli útakadályokat, amelyeket a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások betartatása érdekében alakítottak ki majdnem három héttel ezelőtt. Március 28-tól korlátozták a ki- és beutazásokat a finn fővárosi régióban azzal a céllal, hogy megakadályozzák a vírus szétterjedését a vidéki országrészekben.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.