Pesti Srácok

Franciaországban történelmi rekordot döntött az álláskeresők számának emelkedése

Franciaországban történelmi rekordot döntött az álláskeresők számának emelkedése

Rekordütemben, 7,1 százalékkal (246 ezerrel) 3,7 millióra nőtt az álláskeresők száma márciusban Franciaországban - közölte hétfőn a francia munkaügy hivatal.

A munkaügyi minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmi mértékű növekedés nem a tömeges elbocsátások következménye, hanem annak, hogy márciusban szinte sehol nem volt munkafelvétel, így a korábban regisztrált álláskeresők - az előző hónapokkal ellentétben - nem tudtak visszakerülni a munkaerőpiacra.

-hívta fel a figyelmet a tárca. "A munkanélküliség azért növekszik, mert a vállalkozásoknál nincs munkafelvétel, és nem azért, mert tömegesen bocsátanak el" - tette hozzá. A jelenség a kormány szerint tulajdonképpen a Franciaországban bevezetett védőháló sikere, amely nélkül az új álláskeresők száma most nem pár százezer, hanem több millió lenne.

PestiSracok facebook image

A márciusban utcára került 246 ezer új munkanélkülivel a 2017 szeptemberi szintre ugrott vissza az álláskeresők száma, 3.732.500-ra. A 2008-as pénzügyi válságot követően a legmagasabb emelkedést 2009 márciusban mérték Franciaországban, akkor 77.300 volt egy hónap alatt az új álláskeresők száma. A mostani adatok az akkorinál mélyebb szociális válságot vetítenek elő a járvány után. A munkaügyi minisztérium emlékeztetett arra, hogy a kormány állami jövedelem-kiegészítést vezetett be a részleges kényszerszabadságra kényszerült munkavállalóknak a munkahelyek megóvása érdekében, így az egészségügyi válság miatti gazdasági nehézségekre hivatkozva nem történtek elbocsátások.

Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter hétfőn jelezte, hogy a magánszektorban 863 ezer vállalkozás 10,8 millió munkavállalójának fizetését vállalta át részlegesen az állam. A rendkívüli segély a munkavállalóknak a fizetésük bruttó 70, nettó 84 százalékát szavatolja. A segély összegét teljes egészében átvállalja az állam a minimálbér 4,5-szöröséig, az ezen felüli részt a munkáltatók kifizetik a munkavállalóknak. Franciaországban a 35 órás munkahétnek megfelelő havi minimálbér bruttó 1539 euró (560 ezer forint).

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)