Idei érettségi: elégedett a tervvel a Nemzeti Pedagóguskar
Az idei évben csak az írásbeli érettségit tartják meg és csak végzős diákok tehetnek záróvizsgát, eltekintve néhány kivételtől. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke úgy véli, hogy bár rendhagyó körülmények között vizsgáznak az idei érettségizők, de a jelenlegi helyzetben ez tűnik a legkevesebb érdeksérelemmel járó megoldásnak. Aki akar, vissza is léphet a megméretéstől. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a szaktárca nyitott az Országos Diáktanács azon javaslatára, hogy a vizsgán csak azokat a témaköröket kérjék számon, amelyeket a digitális oktatás bevezetése előtt elsajátítottak a tanulók.
A megszokottól eltérő módon, számos óvintézkedés mellett tartják meg az idei érettségi vizsgákat. A személyes találkozások minimalizálása érdekében szinte csak írásbeli vizsgák lesznek, kivételt a testnevelés, illetve néhány hitéleti tárgy – például a bibliaismeret, a judaisztika vagy hittan – jelent. A többi tárgyból csak azok a tanulók szóbelizhetnek, akik valamilyen tanulási nehézség miatt felmentést kaptak az írásbeli alól.
Érettségizni senkinek sem kötelező, aki visszalépne, az következmények nélkül megteheti, ha szándékát április 20-ig jelzi az Oktatási Hivatal online felületén"
– jelentette be az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján Maruzsa Zoltán államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy a vizsgára érkező diákokat nem fogják a bejáratnál tesztelni koronavírusra és nem kötelezik 14 napos karanténra a külföldről érkezőket sem. Maszkot ugyanakkor igény szerint biztosítanak a diákoknak és tanároknak is, ennek viselését azonban nem teszik kötelezővé.
Maruzsa Zoltán kiemelte: az idei érettségi is teljes értékű vizsgának számít, amely feljogosít a felsőoktatásba való belépésre. A felvételi pontszámítás szabályain nem szükséges változtatni – tette hozzá. Országos szinten hatezer felügyelő tanárral számolnak, ennek kapcsán a köznevelési államtitkár kéri, hogy lehetőleg tehermentesítsék az idős vagy beteg kollégákat.Az idei érettségire jelentkező 113 ezer fiatal közül a szabályváltoztatások miatt összesen 83 ezren vághatnak neki a vizsgáknak május 4. és május 21. között. Az alsóbb évesek előre hozott és szintemelő vizsgáit eltörlik, az idegen nyelvi érettségit pedig – noha ebből is csak írásbeli lesz – a nyelvvizsgaátváltásnál komplexnek számítják majd. A ballagásokat idén nem tartják meg.
Elfogadható kompromisszumos megoldás született, ami a jelenlegi rendkívüli helyzetben a legkevesebb érdeksérelemmel jár. Szinte lehetetlen lett volna olyan verziót kitalálni, amely mindenkinek megfelel. Nagyon oda kell figyelni a biztonsági szabályok betartására. Reméljük, hogy az intézményvezetők úgy készítik majd el a beosztást, hogy figyelembe veszik az idősebb korosztály, illetve a krónikus betegségben szenvedő kollégák veszélyeztetettségét, és ők nem kapnak olyan feladatot, ami személyes kontaktussal járna. Kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a diákok sávos érkeztetésére, a beléptetésre, hogy sehol ne alakuljon ki csoportosulás"
– mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, majd hozzátette, hogy a pedagógusok munkájában a lehető legtöbb folyamatot elektronikusan kell intézni. Elmondta, hogy az Országos Diáktanács általuk megkérdezett diákjainak többsége elfogadhatónak tartja a kormány javaslatát.
A tájékoztatást hamarabb is megtehették volna, mert sokáig voltunk kétségben, viszont szerintem fair opciókat tettek lehetővé. Idén májusban én is ott leszek a vizsgázók között, és remélem, a felkészülésemet figyelembe véve, sikeresen vizsgázok"
– nyilatkozta Bódi Barnabás, az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója.
Az Országos Diáktanács javaslattal fordult Maruzsa Zoltánhoz, szerintük az esélyegyenlőség érdekében a vizsgán olyan tartalmi minimumot szabadna megkövetelni, amit a digitális munkarend bevezetése előtt sikerült mindenkinek elsajátítani, mivel a tantermen kívüli oktatás eredményessége eltérő az ország különböző térségeiben. Úgy tudjuk, válaszlevelében az államtitkár azt írta, hogy nyitott a diákok által kért tartalmi átfésülésre.