Pesti Srácok

Kesztyűben és maszkban járulhatnak az urnához a dél-koreai szavazók

Kesztyűben és maszkban járulhatnak az urnához a dél-koreai szavazók

A járványügyi szabályok szigorú betartatásával folynak szerda reggel óta a dél-koreai parlamenti választások, amelyeken a Mun Dzse In szociál-liberális államfő vezette, kormányzó Demokrata Párt (DP) az esélyes a győzelemre. A DP épített arra, hogy a közvélemény jobbára elégedett az új koronavírus járványának kormány általi kezelésével, és ez növelte a kormánypárt népszerűségét.

A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények szerint – amelyeket a kéthetes hivatalos kampányidőszak kezdetéig lehetett nyilvánosságra hozni – a DP nagy előnnyel nyerhet riválisa, a konzervatív Egyesült Jövő Pártja (UFP) előtt. A küzdelem, amelyben 41 párt vesz részt, 300 képviselői helyért folyik. A parlament egykamarás, 253 képviselőt közvetlenül, 47-et pedig pártlistákról választanak meg. A választásokra sokan úgy tekintenek, mint Mun Dzse In elnök kormányának vizsgájára. Az elnök 2017-ben lépett hivatalba, és a következő elnökválasztás 2022-ben lesz. A DP épített arra, hogy a közvélemény jobbára elégedett az új koronavírus járványának a kormány általi kezelésével, és ez növelte a kormánypárt népszerűségét. A központi választási bizottság hétfőn közölte, hogy soha olyan sok választásra jogosult nem élt az előzetes szavazás lehetőségével, mint ezen a választáson, éppen a járványveszély miatt. Előzetesen szavazni pénteken és szombaton lehetett, és a jogosultak 26,7 százaléka le is adta a voksát akkor. Szavazni csak szájmaszkban és eldobható kesztyűben szabad, valamint minden esetben meg kell tartani a megfelelő távolságot az emberek között. A szavazók testhőmérsékletét megmérik, mielőtt belépnek a szavazóhelyiségbe. A választásra jogosultak száma 44 millió.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.