Kollektív trauma ért minket, de tudattalanul is megtaláljuk a technikákat, amitől jobban leszünk

Hajagos Csaba történész azt mondta az M1 csatorna műsorán, hogy a szent három nap liturgiája után elérkezett a húsvét, amelyet a 3. századtól ünnepelnek. A műsorba Kecskemétről bejelentkező történész a húsvéti hagyományokról szólva elmondta, Bács-Kiskun megyében a szombati feltámadási körmenet után az emberek hazavitték magukkal a megszentelt étkeket, a húst, a kenyeret, a kalácsot, és ezeket az úgynevezett szentelményeket megőrizték húsvét után is, az istállót, a földet meghintve ezekkel reményt és áldást vártak. Emellett a lovas kocsis locsolkodást emelte ki a megyei népszokások közül. A locsolkodás hagyományával kapcsolatban azt mondta, abban egyértelműen megjelenik a kelésektől való mentesség iránti vágy. A történész szólt a bárányról, mint első szentelményről is, és kifejtette, "Isten saját fiát adta értünk, ennek felelevenítése a bárány tisztelete a húsvét kapcsán". Knapek Éva klinikai szakpszichológus pedig arról beszélt, hogy olyan élethelyzetbe kerültünk, amire nincsenek mintáink, de az ember eredendően alkalmazkodásra képes, és vannak különböző technikák arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni. Példaként említette, hogy mivel "kollektív trauma" ért minket, mozgósíthatjuk közösségünket, társaságunkat, mert a beszélgetések révén sokkal könnyebb átvészelni a nehézségeket.

- tette hozzá. További lehetséges módszernek javasolta a "dobozolást": ha elképzeljük azokat a dolgokat, amelyeken nem tudunk változtatni, és betesszük azokat egy képzeletbeli dobozba, és eltesszük a polcra.

Forrás: MTI, fotó:shutterstock