Pesti Srácok

Közel egymillió szárnyast öltek le a madárinfluenza miatt

Közel egymillió szárnyast öltek le a madárinfluenza miatt

Madárinfluenza gyanúja merült fel egy Békés megyei, pusztaföldvári kacsaállományban, az állományt vasárnap felszámolták, a későbbi vizsgálati eredmények szerint azonban az állatok nem voltak fertőzöttek - közölte hétfőn a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI megkeresésére.

Mint írják, a telepen megemelkedett az elhullás, ezért a hatósági szakemberek a helyszíni vizsgálatot követően a telepet haladéktalanul zárlat alá helyezték, mintát küldtek a Nébih laboratóriumába, továbbá a madárinfluenza gyanú miatt vasárnap felszámolták a - sajtóhírek szerint 27 ezres - állományt.

-közölte a Nébih. Hozzátették, így egyéb hatósági intézkedésre (védő- és megfigyelési körzetek felállítására, korlátozások bevezetésére) Békés megyében nincs szükség. Az állattartó kártalanítást kap.

PestiSracok facebook image

A Nébih közölte, az aktuális laboratóriumi eredmények alapján a madárinfluenza vírusa mostanra csaknem 70 gazdaságban jelent meg Bács-Kiskun és Csongrád megyében. Eddig hozzávetőlegesen 953 ezer állatot kellett leölni, nagyrészt vízi szárnyasokat és néhány háztáji gazdaságban tartott tyúkot. A Nébih hangsúlyozza, a hatóság a betegség terjedésének megakadályozása érdekében a továbbiakban is minden gyanús esetnél a lehető legszigorúbban lép fel. Emellett továbbra is fontos, hogy minden baromfitartónak biztosítania kell állattartó telepén a járványvédelmi zártságot, az országos főállatorvosi utasításban előírt járványvédelmi minimumfeltételeket, és be kell tartani a baromfik kötelező zártan tartását.

A madárinfluenza vírusát március végén a Bács-Kiskun megyei Csólyospálos közelében található kacsatartó gazdaságban azonosították, ott mintegy 32.500 pecsenyekacsát öltek le. Néhány nappal később Csongrád megyében, két pecsenyekacsa-tartó gazdaságban jelent meg a vírus. A Csengele közelében lévő telepen csaknem 142 ezer, míg az Üllésnél találhatóban 54 ezer állatot öltek le.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.