Pesti Srácok

Közös felhívásban buzdít az adó 1 százalékának felajánlására hat karitatív szervezet

Közös felhívásban buzdít az adó 1 százalékának felajánlására hat karitatív szervezet

A "Maradj otthon" kihíváshoz csatlakozva közös felhívásban buzdít az adó 1 százalékának felajánlására hat karitatív szervezet. Közleményben a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat és a Karitászt Támogató Alapítvány (Katolikus Karitász) azt írta, "odaadom" elnevezéssel közös figyelemfelhívó akciót indítanak, hogy idén minél többen rendelkezzenek adójuk 1 százalékáról.

Hozzátették, a koronavírus elleni küzdelem nem várt próbatétel elé állította a hazai karitatív szervezeteket. A segélyszervezetek arra számítanak, hogy kevesebb vállalatnak és magánszemélynek lesz lehetősége arra, hogy a járvány után a megszokott módon adományozzon. Éppen ezért fontosnak tartják felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ne feledkezzenek meg személyi jövedelemadójuk egy százalékának felajánlásáról, amelyre pontosan egy hónap áll még rendelkezésre.

Hozzátették, hogy 2019-ben az elvi keret 17 996 348 880 forint (kizárólag a civil 1 százalékot tartalmazó adat, az egyházi 1 százalék ebben nem szerepel) volt, amelynek kevesebb, mint feléről 8 715 956 385 forintról rendelkeztek az adózók, ez csaknem 1,7 millió ember felajánlásából tevődött össze. Tehát 2019-ben valamivel több, mint 9 milliárd forinttól estek el a civilek.

Tavaly az 1 százalék felajánlásának több, mint kétharmada már online történt. Mivel az e-bevallással lehetővé vált, hogy az adózó rá se nézzen az adóbevallására - hiszen a NAV megcsinálja helyette -, sokan elfelejtik az 1 százalék felajánlását - hívták fel a figyelmet.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, Vezető kép: ado1szazalek.eu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.