Pesti Srácok

Lengyel alkotmánybíróság: a legfelsőbb bíróság nem vizsgálhatja felül a bírói kinevezéseket

Lengyel alkotmánybíróság: a legfelsőbb bíróság nem vizsgálhatja felül a bírói kinevezéseket

A lengyel legfelsőbb bíróság nem vizsgálhatja felül az államfő hatáskörébe tartozó bírói kinevezéseket, határozatai nem szabályozhatják a lengyel igazságügyi rendszert - állapította meg kedden közzétett döntésében a lengyel alkotmánybíróság.

A testület Elzbieta Witek alsóházi elnök kezdeményezésére a legfelsőbb bíróság törvényhozói illetékességéről döntött, miután egy januári legfelsőbb bírósági döntés közvetve megkérdőjelezte a bírák kinevezéséről szóló, az európai uniós szervek által is bírált lengyel igazságügyi reform keretében elfogadott jogszabályokat.

Az említett legfelsőbb bírósági határozat lehetővé tette a Jog és Igazságosság (PiS) 2015 óta tartó kormányzása idején kinevezett bírák legitim státuszának megkérdőjelezését.

A bírák kinevezése az államfő kizárólagos hatásköre - szögezte le az alkotmánybíróság. Döntése szerint a legfelsőbb bíróság határozataiban nem értelmezheti a hatályos törvényeket olyan módon, hogy ezáltal megváltozik a lengyel igazságügy szervezésével összefüggő jogi helyzet. A januári határozatot a legfelsőbb bíróság régi, még az előző kormányok idején kinevezett tagjai fogadták el, az Európai Bíróság egyik tavalyi döntésére hivatkozva. Az alkotmánybíróság keddi döntése szerint viszont a legfelsőbb bíróság "a nemzetközi törvényszék ítélete kapcsán sem" jogosult a lengyel jog felülvizsgálatára.

PestiSracok facebook image

A varsói alkotmánybíróság már hétfőn, a Mateusz Morawiecki kormányfő által kezdeményezett eljárásban a lengyel alaptörvénnyel és az európai joggal is ellentétesnek ítélte az új bírák legitimitását kétségbe vonó januári legfelsőbb bírósági határozatot. A hétfői döntést a 15 tagú alkotmánybíróság 3, a keddit pedig 5 tagja ellenezte.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: Google

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.