Pesti Srácok

Magyarország az 51. legnagyobb futballistaexportőr, Brazília az élen

Magyarország az 51. legnagyobb futballistaexportőr, Brazília az élen
Budapest, 2019. november 11. Szoboszlai Dominik (b) és Dzsudzsák Balázs, a magyar labdarúgó-válogatott tagjai a csapat új mezének bemutató sajtótájékoztatóján az újonnan elkészült Puskás Arénában 2019. november 11-én. A nemzeti együttes a Puskás Arénát november 15-én este az Uruguay elleni barátságos mérkõzéssel avatja fel. MTI/Illyés Tibor

Ezerhatszáz játékossal Brazília a legnagyobb labdarúgó-exportőr a világon a Sporttanulmányok Nemzetközi Központjának (CIES) frissen közreadott sorrendje szerint. A listán Magyarország az 51. helyet foglalja el 68 külföldön szereplő futballistájával.

A CIES a 2019-es év mérlegét megvonva azt írta, hogy a vezető Brazíliát – amelynek 1600 légiósa közül 74,6 százalék rúgja a labdát élvonalbeli klubban – Franciaország és Argentína követi a lajstromban, előbbi 1027 (74 százalék), utóbbi 972 játékossal (75,5). A fő afrikai játékosexportőr Nigéria 399 fővel, Ázsiából pedig a japán labdarúgók közül szerződtek külföldre a legtöbben (161). A tanulmány szerint a fogadó ország nyelve is befolyásoló tényező a szülőföldjükről eligazolóknál: a brazilok elsősorban portugál csapatokban játszanak, és csak utána következnek az alkalmazók sorában az olasz és japán együttesek. A franciák leginkább az angol, a belga és a luxemburgi bajnokságban szerepelnek, az argentinokat pedig főleg chilei, mexikói és spanyol klubok foglalkoztatják előszeretettel, míg az orosz focisták legfőbb felvevő piaca csupa volt szovjet tagköztársaság: Örményország, Fehéroroszország és Kazahsztán. A futball-légiósokat adók listáján 186 nemzeti szövetség kapott helyet, Magyarország az exportőrök első harmadában van: 68 játékossal az 51. helyet foglalja el.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)