Németh Zsolt: A védekezésről szóló törvény és az Országgyűlés tevékenysége nem ellentétes egyetlen európai normával sem
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény és a magyar Országgyűlés törvényhozó tevékenysége teljes mértékben összhangban van Magyarország alaptörvényével és nem ellentétes egyetlen európai normával sem – rögzítette Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke abban a levélben, amelyet Rik Daemshez, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés elnökéhez intézett.
A belga politikus április 23-án sajtóközleményt tett közzé és ebben azokról a határvonalakról beszélt, amelyeket egyetlen demokrácia sem léphet át még válsághelyzetben sem, és amelyben óv attól, hogy a rendkívüli eljárásban elfogadott COVID-19 veszélyhelyzeti intézkedéseket az európai kormányok tartósítsák. A nyilatkozatban Magyarországot egyedüliként külön kiemelte.
Németh Zsolt pénteken az MTI-hez is eljuttatott reagálásában kiemelte: tudomása szerint a magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László április 9-én kelt levelében tájékoztatta a politikust az Országgyűlés által elfogadott törvényről, amely különleges intézkedéseket tesz lehetővé a járvány megfékezésére, és leveléhez mellékelte a törvény szövegének angol nyelvű fordítását. Ő maga levélben szintén tájékoztatta a politikai bizottság elnökét a demokrácia állapotáról, és egyetértett, hogy további egyeztetésekre van szükség a járvány miatt felmerülő kockázatok és igények kezelésének módjáról – jelezte.
A törvény és a magyar Országgyűlés törvényhozó tevékenysége teljes mértékben összhangban van Magyarország alaptörvényével és nem ellentétes egyetlen európai normával sem, amint arra Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és az átláthatóságért felelős alelnöke is rámutatott
– írta Németh Zsolt. Kiemelte: ezeken túl a magyar kormány is csatlakozott az európai uniós tagországok azon jelentős csoportjához, amelyek kiálltak amellett, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzeti intézkedések ideiglenesek legyenek és tartsák tiszteletben a jogállamiság elveit.
Abban a meggyőződésben voltak, hogy a magyar Országgyűlés szerepvállalásáról szóló tájékoztató levél, az EU-biztos nyilatkozata és a magyar kormány európai szintű kötelezettségvállalása egyértelműen jelzi elkötelezettségüket a demokratikus szabályok mellett
– közölte.
Emellett elkerülhetővé tesznek minden félreértést, valamint a helyzet politikai indíttatású félremagyarázását, melyek megkérdőjeleznék a Magyarország által a lakosság egészségének megvédése és emberéletek megmentése érdekében alkalmazott valós szakpolitikai célkitűzéseit
– rögzítette. Németh Zsolt megjegyezte: a politikus nyilatkozatban foglalt elvekről kifejtett véleményével összefüggésben mélységesen meglepte, hogy a magyar kormányra úgy utalt, mint az egyetlen olyan európai kabinet, amelynek intézkedései szerinte "súlyosan aránytalanok". Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi intézkedések nem tekinthetők egyedinek, olyannyira, hogy a Horvátországban, Cipruson, Görögországban, Litvániában, Máltán, Hollandiában, Lengyelországban és Szlovéniában bevezetett intézkedéseknek sincs időtartambéli korlátjuk vagy meghatározott végpontjuk. Ezen túlmenően a Máltán és Horvátországban meghatározott intézkedéseknek sem az időbeni korlátjuk, sem a rendszeres felülvizsgálatuk nincs meghatározva – sorolta. Hozzátette: Olaszországban, Szlovákiában, Észtországban és Szlovéniában a veszélyhelyzet parlamenti hozzájárulás nélkül meghosszabbítható. Ráadásul Romániában, Csehországban, Bulgáriában és Lengyelországban szigorúbb intézkedéseket vezettek be, sőt, egyes helyeken módosították a büntető törvénykönyvet. Mégsem megy el Magyarország addig, hogy azt állítsa az Európa Tanács tagországaiban bevezetett intézkedésekről, hogy azok aránytalanok, mert ilyen következtetést csak alapos elemzés után lehetne hozni.
Mivel kötelességünk és felelősségünk az igazat mondani és megakadályozni a vádaskodások és álhírek terjesztését, kötelességemnek érzem ugyanerre felhívni a figyelmet az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elnökének nyilvános megnyilvánulásaival kapcsolatban, egyben szeretném kérni, hogy a jövőben tartózkodjon a mélyreható és részletes elemzésekkel nem alátámasztott állásfoglalásoktól, egyben térjen vissza az Európa Tanács testületeiben megszokott őszinte és nyílt párbeszédhez
– zárta levelét a külügyi bizottság elnöke.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
