Pesti Srácok

Nyolcvanezren fertőződtek már meg koronavírussal Latin-Amerikában

Nyolcvanezren fertőződtek már meg koronavírussal Latin-Amerikában

Terjed a koronavírus-járvány Latin-Amerikában, ahol csaknem nyolcvanezer igazolt fertőzést jelentettek eddig. A világ egyik legforgalmasabb metróhálózatán, Mexikóvárosban kötelező lesz a szájmaszk vagy más, a száj elfedésére alkalmas kendő viselete péntektől; hasonló intézkedéseket vezetnek be az argentin illetékesek Buenos Airesben is.

A perui egészségügyi minisztérium közlése szerint 1172 újabb koronavírus-fertőzést jelentettek, a fertőzöttek száma az országban 11 475-re nőtt, a járvánnyal összefüggésben bekövetkezett halálesetek száma kétszázötvennégy; a közlemény szerint a fertőzöttek között hét törvényhozó is van.

A mexikói egészségügyi hatóságok 448 újabb igazolt esetről és a fertőzésből eredő negyvenhárom újabb halálozásról számoltak be; az országban 5847 bizonyítottan fertőzött emberről tudni, a betegség következtében 449 ember vesztette életét. A világ egyik legforgalmasabb metróhálózatán, Mexikóvárosban kötelező lesz a szájmaszk vagy más, a száj elfedésére alkalmas kendő viselete péntektől.

Panamában meghaladta a százat a koronavírus-fertőzésből eredő halálesetek száma az egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint. A Covid-19 nevű betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus miatt százhárom ember veszítette eddig életét – közölte Lourdes Moreno, az egészségügyi tárca fő epidemiológusa. Az utóbbi egy nap alatt százhetvenhét újabb esetet jegyeztek fel, a közép-amerikai országban regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma 3751-re nőtt.

PestiSracok facebook image

A chilei egészségügyi tárca tájékoztatása szerint az utóbbi huszonnégy órában 356 újabb megbetegedést és a betegségből eredő három halálesetet regisztráltak, az országban 8273 koronavírus-fertőzéses esetet és 94 halálozást jegyeztek fel eddig. A minisztérium szerint 743 egészségügyi dolgozó fertőződött meg a vírussal, őket elkülönítették.

Az argentin egészségügyi minisztérium szerint a bizonyítottan koronavírus-fertőzöttek száma elérte a 2571-et, miután szerda óta százhuszonnyolc újabb esetet jelentettek. A vírus terjedésének megfékezése érdekében az argentin főváros, Buenos Aires vezetése hétfőn bejelentette, hogy kötelezővé teszik a szájmaszk viselését a tömegközlekedésben, ami a buszsofőrök mellett az újságárusokat, a kereskedőket és a közalkalmazottakat is érinti. A közösségi távolságtartásra vonatkozó kormányzati intézkedések részeként egyszerre legfeljebb harminc ember tartózkodhat egy-egy szupermarketben, a szájmaszkot nem viselőket pedig megbírságolhatják.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/EFE/Juan Ignacio Roncoroni

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.