Pesti Srácok

Pew intézet: az amerikaiak a fertőző betegségeket tartják a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak

Pew intézet: az amerikaiak a fertőző betegségeket tartják a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak

A fertőző betegségeket tartják jelenleg a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak az amerikaiak a Pew közvélemény-kutató intézet hétfő este ismertetett felmérése szerint. A megkérdezettek 79 százaléka sorolta a jelentős fenyegetések közé a fertőző betegségeket. A terrorizmus és az atomfegyverek terjedését a megkérdezettek továbbra is nagy aránya - 73-73 százaléka - tartja jelentős fenyegetésnek az Egyesült Államokra nézve.

A kutatóintézet megállapította: az új típusú koronavírus járványa alapvetően megváltoztatta az amerikaiak gondolkodását. A nyugat-afrikai ebolajárvány 2014-es kirobbanásakor a Pew szintén készített felmérést, akkor a megkérdezetteknek csak 52 százaléka gondolta, hogy a fertőző betegségek a legnagyobb veszélyt jelentő jelenségek között vannak.

Az intézet március 3-a és 27-e között végezte el most ismertetett kutatását, tehát akkor, amikor már javában tombolt a koronavírus-járvány. Ezer embert kérdeztek meg telefonon, és azt tapasztalták, hogy a járványveszélyét hasonlóan ítélik meg a különböző korosztályok, és nincs jelentős különbség pártszimpátiák tekintetében sem. A megkérdezett republikánus szavazók 77 százaléka, a demokratákkal rokonszenvezőknek pedig a 82 százaléka tartotta a fertőző betegségeket a legkomolyabb fenyegetések közé tartozónak.

Az első kommentárok emlékeztetnek arra: elemzők már korábban megjósolták, hogy az új típusú koronavírus megjelenése és járványa megváltoztathatja az amerikaiak felfogását a nemzetbiztonsági fenyegetésekről. Így történt ez a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után is, amikor hatásukra - a felmérések szerint - az amerikaiak legnagyobb többsége a terrorizmust és a muszlim világot jelölte meg az Egyesült Államokat fenyegető legnagyobb veszélynek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó:MTI/EPA/Friedemann Vogel

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)