Pesti Srácok

Putyin a kényszerszabadság lerövidítéséről tanácskozott orvosokkal

Putyin a kényszerszabadság lerövidítéséről tanácskozott orvosokkal

Az április végéig elrendelt oroszországi fizetett kényszerszabadság lerövidítéséről egy hét múlva lehet majd dönteni, az orosz vakcina tesztelése májusban kezdődhet meg - hangzott el Vlagyimir Putyin orosz elnök járványügyi szakemberekkel és virológusokkal kedden, videókonferencia keretében folytatott tanácskozásán. A létfontosságú ágazatok és az alapszolgáltatások kivételével elrendelt kényszerszabadság súlyos terhet ró az orosz gazdaságra és a lakosságra. Vlagyimir Kutirev virológus, a Mikrob kutatóintézet igazgatója azt mondta a tanácskozáson, hogy a korlátozó intézkedések eredményességét körülbelül egy hét múlva lehet majd megítélni, és akkor lehet majd megmondani, hogy feloldhatók-e.

Rinat Makszjutov, a Vektor kutatóintézet vezetője közölte, hogy az orosz oltóanyag klinikai kutatásának első szakasza az egészségügyi tárca engedélye esetén már májusban megkezdődhet önkéntesek bevonásával, párhuzamosan a preklinikai kutatások teljes ciklusának folytatásával. Makszjutov elmondta, hogy a Vektor rendelkezik a vakcinák olyan technológiai platformjaival, amelyeket más fertőzésekkel kapcsolatban emberen már kipróbáltak. Véleménye szerint ezeket lehet tesztelni a koronavírus ellen is, átugorva az állatkísérletek szakaszát. Példaként hozta fel az Egyesült Államokat, ahol az egereken röviden elvégzett kísérletek után, a világjárványra hivatkozva gyakorlatilag kihagyták a preklinikai kísérletek összes szakaszát és áttértek a klinikai kutatásra.

Putyin fontosnak nevezte, hogy minden döntés a fenyegetéssel arányos és a helyzetnek megfelelő legyen. Hangsúlyozta, hogy a más országok által a védekezésben elkövetett hibákat el kell kerülni. Úgy vélekedett, hogy az oroszországi helyzet nem egyszerű, de egyáltalán nem reménytelen és hangot adott bizakodásának, hogy az ország minimális veszteségekkel lábal ki belőle. A kedden közölt hivatalos adatok szerint egy nap alatt 1154-gyel, 7497-re nőtt az új koronavírussal megfertőzöttek száma Oroszországban, ami újabb rekordot jelent. Közülük 5181-et Moszkvában tartanak számon, 697 fős napi növekmény mellett. A halottak száma 58 (ez 11 új elhunytat jelent), a gyógyultaké pedig 494. A fertőzés a 85 régióból immár 81-et érint.

Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette, a március 25. és 28. között elvégzett váratlan ellenőrzések azt bizonyítják, hogy az orosz fegyveres erők felkészültek a COVID-19 elleni küzdelemre. Az irányítása alatt álló tárca 49 mobil járványügyi csoportosulást hozott létre a vírushordozók azonosítására és a gyors reagálásra. Mint mondta, április 20. és május 15. között 16 többfunkciós, civilek fogadására is kész katonai egyészségügyi központot helyeznek üzembe a nyugati, a déli és a keleti katonai körzetben. Sojgu arra utasította az utóbbi körzet és a Csendes-óceáni Flotta parancsnokságát, hogy növeljék 450 ágyasra az Irtis kórházhajó befogadó kapacitását. A járműnek nem fertőzött páciensek fogadásával kell majd tehermentesítenie a koronavírus fertőzötteket kezelő katonai kórházakat. Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszter tájékoztatása szerint, Oroszország napi 1,6 millió darabra növelte védőmaszk-kibocsátási kapacitását. Moszkva emellett 51 millió darabot szerzett be Kínában, amelyeket kiosztottak a régiók között. A Jabloko liberális ellenzéki párt sürgette, hogy a régiók fordítsák a koronavírus elleni védekezésre az alkotmánymódosításról tartandó országos szavazásra elkülönített kereteket.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?