Pesti Srácok

Sokkal kevesebb halottat jelentenek be Nyugat-Európában a valós számnál

Sokkal kevesebb halottat jelentenek be Nyugat-Európában a valós számnál

A Financial Times üzleti szaklap utánanézett, mennyivel nagyobb lehet a nyugat- és észak-európai országokban a koronavírusban az általuk bevallott számnál és megállapították, hogy a vizsgált országok rendkívül alábecsülik a halottak számát. Úgy számoltak, több 50 százalékkal is magasabb lehet a valós szám a hivatalos statisztikánál. A portál összesen 14 ország adatait vizsgálta meg és arra jutottak, hogy miközben a SARS-Cov-2 vírus hivatalosan 77 ezer embernél szerepel a halál okaként a vizsgált országok statisztikáiban, addig már 122 ezer emberrel többen haltak meg idáig, mint egy átlagos évben.

A Financial Times arra jutott, hogy ha a világon mindenhol alulmérik a számokat, akkor már nem is 201 ezren haltak meg világszerte, hanem 318 ezren. Megállapították, hogy Franciaországban 34 százalékos, Belgiumban 60 százalékos a növekedés, azaz változó, hogy egyes országok mekkora különbséggel adják meg az adataikat. A cikk megjegyzi, hogy vannak olyan elhunytak, akiknél nem nézik meg, hogy volt-e a szervezetükben koronavírus, emiatt más ok van a halotti bizonyítványon.

Megszólaltatták David Spiegelhaltert, a Cambridge-i Egyetem professzorát is, aki úgy fogalmazott, Nagy-Britanniában borítékolhatóan többen haltak meg a koronavírus-fertőzés következtében a valós számnál, ugyanis a statisztikákban csak kórházban elhunytak szerepelnek. Véleménye szerint a teljes halálozás vizsgálata az egyetlen módszer az országok összehasonlítására. Úgy fogalmazott, hogy a halálozási többlet elsősorban a nagyvárosokban jelenik meg, az egészségügyi rendszerek túlterheltek és sok sok koronavírusos beteg nem jut megfelelő ellátáshoz.

A lap adatai szerint az észak-olaszországi Lombardiában 155 százalékos a differencia. Az átlaghoz képest 13 ezerrel többen haltak meg idén áprilisában.

PestiSracok facebook image

Forrás: Financial Times

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.