Svédországban még mindig influenzaként tekintenek a koronavírusra - Így látja egy magyar orvos a skandináv káoszt
Szakos Attila Svédországban élő magyar főorvos a Válasz Online-nak számolt be a svéd járványkezelési modellről, ami nagy visszhangot kapott az elmúlt időszakban. A svéd hatóságok a főváros térségében már nem közölnek adatokat a koronavírussal fertőzöttek számáról, és nemsokára az egész országban elhallgatják azt. Úgy tudni, hogy a skandináv állam kifogyott a tesztekből, ezért korlátozzák, kiken végzik el azokat. Hiába emelkedik drasztikusan a fertőzött személyek és a hallottak száma, a svédek nem rendelnek el hatósági karantént, a gyerekek pedig még mindig iskolába járnak.
A főorvos elmesélte, hogy március elején tért vissza skandináv otthonába, pont akkor, mikor a közép-európai országok sorra lezárták a határaikat, emiatt a magyar fővárosból az éjszaka közepén kellett autóval visszautaznia a közúton csaknem kétezer kilométerre fekvő svéd fővárosba.
Úgy jutottunk át az utánunk lezáródó határokon, mint Indiana Jones ugrik egyik szikláról a másikra, amelyek azután a mélybe zuhannak. Lengyelországban az út mellett szkafanderes emberek álltak, meghőmérőztek bennünket. Svédországban, a kikötőben viszont egy teremtett lélek sem állított meg minket, senkit nem érdekelt, honnan jöttünk"
– mesélte Szakos, aki szerint körülötte is sok a beteg, a fertőzés epicentruma Stockholm és a tőle délre eső régió, a legtöbb igazolt fertőzött, kórházban ápolt és halott is itt van.
Nem lehet komolyan venni a svéd statisztikát
Az orvos elmondta, hogy több mint négyezer fertőzött emberről tudnak Svédországban, a halálos áldozatok száma pedig napról napra növekszik, néhány nap alatt 105-ről 180-ra ugrott, a liberális svéd kormány mégsem erőlteti meg magát.
A védekezés első részében ugyanaz történt, mint Magyarországon és a világ többi részén. Ha találtak egy fertőzöttet, akkor a kontaktjait is megpróbálták felkutatni, leszűrték őket. Szisztematikusan dolgoztak. Aztán váltottak, felhagytak ezzel a stratégiával, arra hivatkozva: olyan magas már a fertőzöttek száma, hogy nem lehet megmondani, ki kitől kapta el. Azóta senki mást nem tesztelnek, csak a kórházi kezelést igénylő súlyos betegeket. Stockholmban még a fertőzöttel kapcsolatba került egészségügyi dolgozóknál sem végeznek laboratóriumi vizsgálatot, csak akkor, ha nehezen pótolható kulcsszereplőről van szó. Ha ezek koronavírus-fertőzésre utalnak, és ettől még be tud jönni dolgozni, akkor tesztelik. Ha ennél súlyosabbak, akkor otthon kell maradnia, és nem tesztelik. Érti már, miért mondom, hogy nem lehet komolyan venni a statisztikát, amikor az a kérdés, hány beteg van Svédországban? "
– közölte a főorvos, aki szerint a svéd felfogás jelenleg az, hogy ha valaki egészséges, menjen dolgozni, még akkor is, ha van egy beteg a környezetében, azonban ha a legenyhébb felsőlégúti tünetek is előjönnek, maradjon otthon, de csak a megszűntüket követő 48 óráig. Utána vissza kell menni dolgozni, ez az egészségügyi dolgozókra is ez vonatkozik. Elmondása szerint a 70 év felettiektől kérik egyedül azt, maradjanak otthon.
Svédországban semmi sem kötelező, itt minden a közbizalmon alapul. Magyarországon ezt nehéz megérteni. Svédországban például a védőoltás sem kötelező, a szülők mégis beoltatják a gyerekek 95 százalékát. A kommunikáció középpontjában az egyén felelőssége van: a hatóság csak kér, az egyén dönt. A falunkban például vannak olyan idős emberek, akik megelégelték az egyedüllétet: „Meghívtam a teljes családomat, ételt rendeltem, és olyan jól éreztük magunkat” – mondta egyikük. Megosztott a társadalom, és ebben a kommunikációnak is szerepe van. Egyrészt azt mondják, nagyon komolyan kell venni a vírust, de nem hoznak szigorú szabályokat, és az érvelés sem igazán következetes. Az egészségügyiek védőfelszerelésére vonatkozó követelményeken is enyhítettek. Az új koronavírussal fertőzött betegeket rövidujjúban is el lehet látni, és ha például valaki másfél méterre van egy intenzív osztályon a súlyos állapotú betegtől, még maszkot sem kell viselnie"
– ismertette az orvos, aki szerint az egészségügyiek legnagyobb félelme most az, hogy kifogyhatnak a megfelelő személyi védőfelszerelésből és ki lesznek téve a fertőzés kockázatának, egy közvetlen kollégája lélegeztetőgépen van.
A svéd egészségügy rossz helyzetből várja a járványt
Szakos Attila úgy fogalmazott, készülnek arra, hogy az intenzív osztályokon elviselhetetlenné válik a nyomás, Svédországban kevés az aktív (gyógyító) fekvőbetegágy, kevesebb mint egyharmada a magyar kapacitásnak. Ez vonatkozik az intenzív osztályokra, a lélegeztetőgépek számára is. Az európai listák végén vannak.
Mindenesetre tábori kórházat építenek az „itteni Hungexpo” területén, a hadsereg 600 ágyat állít fel, abból 200 az intenzív. Hasonló kórházat helyeznek készenlétbe Göteborgban is. A meglévő intézmények sorban zárják be a betegellátó osztályaikat, és tervszerűen képezik át a személyzetet a Covid-19-es betegek ellátására. Bevonnak olyanokat, akik a közvetlen betegellátásban nem vesznek részt, önkéntesként medikusokat és nővérhallgatókat készítenek fel. Önkéntes alapon reaktiválják a frissen nyugdíjba vonult egészségügyieket, amivel nem mindenki ért egyet. Mindenesetre nagyon gyorsan jelentkezett mintegy 5000 önkéntes"
– mondta Szakos, aki szerint a svéd egészségügynek nincsenek tartalékai, jelenleg nagyon nehéz a készletgazdálkodást országosan összehangolni.
Akcióban a svéd járványügyi fenegyerek
A magyar főorvos úgy véli, a bajok egyik forrása, a svéd ""járványügyi fenegyerek", Anders Tegnell, a svéd Közegészségügyi Hatóság vezetője, aki szembe megy az egész világgal. Elmesélte, hogy az embernek az az érzése, hogy feltételezéseket megalapozott tényekként tálal. Nem véletlen, hogy a Karolinska Intézet és a göteborgi Chalmers Egyetem professzorainak vezetésével aláírásgyűjtésbe kezdtek, és közel kétezer tudós követeli nyílt levélben Tegnell szerintük nem megfelelő karantén- és szűrési stratégiájának megváltoztatását a kormánytól.
Nem tudom, mikorra sikerül például lebontani a fejekben azt a tévhitet, hogy a koronavírus-járvány olyan, mint az influenza"
– közölte, majd azzal folytatta, hogy néha az az érzése, hogy vagy vannak tények, amiket tud a hatóság, de nem árulja el őket, vagy csak a reményeire alapoz.
A másik gyakran hangoztatott érv, hogy ha jön a nyár, akkor véget ér a járvány. A magyar vendégeim persze csak mosolyognak ezen, mert ők a svéd nyárban néha még a hosszúujjút sem vetik le. Ha pedig megnézi, hány fok van most Kairóban, akkor azt látja, nálunk nyáron sem lesz sokkal melegebb, és Egyiptomban is egyre több a fertőzés"
– folytatta.
Több halottra számítanak
Szakos Attila szerint árulkodó, hogy a sajtóban másfél héttel ezelőtt közöltek fotót néhány halott-tárolásra való hűtőkonténerről egy kórház udvarán, ez arra enged következtetni, hogy több halottra számítanak.
Hűtőkonténerekre senki sem emlékszik szezonális influenzánál, lélegeztetőgépeket sem kell tömegével venni, kórházi ágyakat felszabadítani. A politika viszont összezár Tegnell mögött, holott még a kormányhoz közelálló sajtó, például a Dagens Nyheter is kritikus hangot üt meg a svéd védekezési modellel kapcsolatban"
– mondta.
Senkit sem kérdeztek meg arról, akarunk-e a világtól eltérő gyakorlatot folytatni. Svédországban még mindig működnek az óvodák és az általános iskolák. Csak mától tiltják meg például az idősotthonokban a látogatást. Közben pedig azzal érvelnek, hogy azokban az országokban sincs a karanténnak hatása, ahol elrendelték, így itt sem lenne. Másnap persze, hogy nem lesz hatása, a betegségnek van lappangási ideje, a súlyosabb tünetek sem az első nap jelentkeznek, a súlyos esetek lefolyása pedig több hét. Legalább négy-öt hétig kell várni egy járványügyi intézkedés kedvező eredményeire. Mint egy sakkjátszmában: az ötödik-hatodik lépésig előre kell gondolkodni. Most ez a stratégiai gondolkodás hiányzik. Pedig az óra ketyeg, a vírus nem vár, a döntéseket gyorsan kell meghozni. Mintha azt szeretnék, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon, járvány se legyen, a gazdaság is működjön"
– fogalmazott. Szakos Attila elmesélte, hogy Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek nincs diplomája, és az egyetlen befejezett képzettsége egy egyéves hegesztő-tanfolyam. A svéd kormány Európában párját ritkítóan alacsony képzettségű, sok esetben az egyes miniszterek iskolai végzettsége nem is ad kellő tudásalapot az általuk betöltött tisztségre, és az a benyomása az embernek, mintha nem látnák át a mostani helyzetet.
Forrás: Válasz Online, kiemelt kép: Facebook
