Pesti Srácok

Több EU-tagállam módosítaná a légiutasok kompenzálásáról szóló szabályok alkalmazását

Több EU-tagállam módosítaná a légiutasok kompenzálásáról szóló szabályok alkalmazását

A légi utasok kompenzálásáról szóló közösségi szabályozás egyes előírásainak felfüggesztését kezdeményezte tizenkét európai uniós tagállam kormánya, hogy így mérsékeljék a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került légitársaságok terheit.

Az érintett országok közlekedési miniszterei azzal fordultak szerdán az Európai Bizottsághoz, hogy a válságra tekintettel sürgősséggel függesszék fel a jelenlegi irányelv egyes elemeinek alkalmazását, és így a légitársaságoknak ne kelljen teljes kártérítést fizetniük a törölt járataik után, elegendő legyen később felhasználható kuponokat felkínálniuk az utasoknak. A változtatási tervezet értelmében ezek a kuponok csak meghatározott ideig lennének érvényesek, és amennyiben eddig a határidőig nem használnák fel őket, járna a visszatérítés. Az aláírók szerint a megoldás úgy enyhítené a vállalatok terheit, hogy közben megfelelő védelmet biztosítana a fogyasztók számára.

A közös nyilatkozatot Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Málta és Portugália írta alá. Az uniós szakminiszterek tanácsülésén azonban több résztvevő is szót emelt a javasolt módosítások ellen, döntés pedig nem született. Az Európai Bizottság illetékes tagja korábban kiemelte, hogy a légitársaságok kötelesek visszatérítést fizetni a törölt járataik után, ennek a kiváltása kuponnal egyedül az utasok beleegyezésével elfogadható.

Az Eurocontrol április elején azt közölte, hogy a légi járatok egy évvel ezelőtti számának mindössze 12-14 százaléka közlekedik Európában. Több társaság, köztük a Lufthansa és az Air France-KLM is állami segítséget kért a válság átvészeléséhez.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.