Pesti Srácok

Ukrán válság – Fogolycsere kezdődött a Donyec-medencében

Ukrán válság – Fogolycsere kezdődött a Donyec-medencében

Újabb fogolycsere kezdődött csütörtökön Kijev és a Donyec-medencei szakadárok között a kelet-ukrajnai frontvonal mentén – hozta nyilvánosságra az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán elnöki hivatal közlésére hivatkozva.

A közlemény szerint a szakadárok 19 foglyot engednek szabadon. Az elnöki hivatal azt még nem hozta nyilvánosságra, hogy Kijev cserébe hány embert ad át a szakadároknak. A koronavírus-fertőzés terjedésének megfékezésére Ukrajnában bevezetett korlátozó intézkedések miatt a szakadár fogságból kiszabadultakat kötelező egészségügyi megfigyelés alá, azaz karanténba helyezik.

Egy újabb fogolycserének még az ortodox húsvét – április 19. – előtti végrehajtásáról múlt szerdán született megállapodás Minszkben Kijev és a Donyec-medencei szakadárok között. Az Ukrajinszka Pravda hírportál orosz híradásra hivatkozva arról számolt be, hogy a fogolycserét a donyecki szakadárokkal kezdték meg a Horlivkánál lévő ellenőrző pontnál. Ezt követően a nap folyamán a luhanszki szakadárokkal is cserélnek fogva tartottakat.

Az UNIAN ukrán hírügynökség az elnöki hivatal közleményéből kiemelte, hogy a mostani fogolycsere a "mindenkit mindenkire" formátum keretében zajlik, aminek ez már a harmadik szakasza. Ez azt jelenti, hogy Volodimir Zelenszkij elnök ígéretet tett arra, hogy minden ukrán foglyot hazavisznek, beleértve a Donyec-medencei szakadár területeken, Oroszországban, illetve az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím-félszigeten bebörtönzötteket egyaránt.

PestiSracok facebook image

Zelenszkij elnöksége alatt a mostanit megelőzően két fogolycserét hajtottak végre. Az első tavaly szeptemberben volt Kijev és Moszkva között; akkor 35 ukrán térhetett haza oroszországi fogságból, köztük a 2018. novemberi ukrán-orosz fekete-tengeri incidens során bebörtönzött ukrán haditengerészek és Oleh Szencov Szaharov-díjas ukrán filmrendező. A második pedig december végén volt Kijev és a Donyec-medencei szakadárok között; ekkor 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, cserébe az ukrán fél 127 embert adott át a szakadároknak.

Az elnöki hivatal kiemelte: a jelenlegi fogolycsere is bizonyítja, hogy Kijev tartja magát a "normandiai négyek" – azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – vezetőinek tavaly decemberi csúcstalálkozóján kötött megállapodásokhoz. Hozzáfűzte, hogy folytatódnak a tárgyalások a megszállt Krímben és Oroszországban fogva tartott ukrán állampolgárok szabadon bocsátásáról.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: bumm.sk

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.