Varga Mihály: Az eurózónán kívüli országok támogatása is szükséges a válság hatékony kezeléséhez
Az Európai Bizottság által javasolt válságkezelő eszközökről esett szó az uniós pénzügyminiszterek legutóbbi videokonferenciás tanácskozásán. A kilábalás csak akkor lehet sikeres, ha Magyarország és a hozzá hasonló tagországok számára a gazdasági felzárkózásban egyedüli kiszámítható forrást jelentő kohéziós politika szerepe megfelelő hangsúlyt kap a következő uniós költségvetési keretben is – tájékoztatott Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követően, a Pénzügyminisztérium (PM) csütörtöki közleményében.
Az Európai Unió egészének érdeke, hogy az euróövezeti országok részére biztosított hitelkereten túlmenően a nem eurózónához tartozó országok támogatására is kellő figyelmet fordítsanak. Válságkezelő eszközként az euróövezeti tagállamok részére rendelkezésre áll az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) rugalmassági eszköze
– emlékeztetett Varga Mihály a közleményben. Azt is kifejtette, hogy ezen eszköz mellett az Európai Uniónak olyan megoldásokat kell keresni, amelyek biztosítják a tagállamok közötti egyenlő bánásmódot.
Az eurózónán kívüli tagállamok számára rendelkezésre álló, úgynevezett fizetésimérleg-támogatás sem feltételrendszerében, sem nagyságrendjében nem vethető össze és nem mérhető az ESM adta lehetőségekhez, emellett felhasználása szigorú gazdasági kiigazító programmal is járna. Ezért az uniós pénzügyminiszterek már legutóbbi ülésükön is szorgalmazták, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a hozzáférési feltételek minél rugalmasabbá tételére
– írja a szaktárca. Az ülésen egyéb válságkezelő eszközökről is szó esett, köztük az Európai Beruházási Bank (EIB) által tagállami viszontgaranciával létrehozandó COVID-19 garanciaalapról, amely az EIB elképzelése szerint mintegy 200 milliárd euró értékű kihelyezést hajtana végre az európai kkv-szektor számára. A pénzügyminiszterek véleményt cseréltek a gazdaság helyreállítását célzó elképzelésekről.
Ezzel összefüggésben rámutattunk, hogy a kilábalás csak akkor lehet sikeres, ha Magyarország és a hozzá hasonló tagországok számára a gazdasági felzárkózásban egyedüli kiszámítható forrást jelentő kohéziós politika szerepe megfelelő hangsúlyt kap a következő uniós költségvetési keretben is
– tájékoztatott a Pénzügyminisztérium.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
