Pesti Srácok

Az afgán kormány már több, mint 900 tálib foglyot engedett szabadon

Az afgán kormány már több, mint 900 tálib foglyot engedett szabadon

Az afgán kormány már több, mint 900 tálib foglyot engedett szabadon annak a fogolycserének a keretében, amelyről februárban állapodtak meg a tálibok képviselői és az Egyesült Államok Dohában – jelentette be újságíróknak Dzsavíd Fajszál, a kabuli nemzetbiztonsági tanács szóvivője csütörtökön.

Zabihullah Mudzsáhid, a radikálisok szóvivője szerint a tálibok 132, az afgán kormánnyal kapcsolatban álló rabot engedtek szabadon eddig. A február 29-én aláírt amerikai-tálib megállapodás a fogolycserén kívül a nemzetközi haderő fokozatos kivonásáról is rendelkezik, biztonsági garanciákért cserébe. Az egyezmény a tálibok és a kormány közötti béketárgyalások megindítását is előírja, ennek előfeltétele pedig a felek közti fogolycsere, amelynek keretében március 10-ig Kabulnak 5000 tálib foglyot, a táliboknak pedig 1000 afgán katonát és kormányzati alkalmazottat kellett volna elengednie. A fogolycserét többször elhalasztották, és a kudarcért a felek egymást vádolták. A tálibok azt követelték, hogy a kormány adja vissza 15 magas rangú parancsnokuk szabadságát, ám Kabul ezt visszautasította, mert közülük sok véres merényletekben vettek részt. A fogolycsere első szakaszára végül április közepén került sor.

A héten Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja Katarba, Indiába és Pakisztánba utazik, hogy regionális támogatókat szerezzen a megállapodásnak. Eközben pedig Washington nyomást igyekszik gyakorolni a tálibokra, hogy tartsák be a megállapodás azon részét, amely az erőszakcselekmények leállítására szólítja fel őket. A radikálisok szóvivőjük útján április végén ugyanis közölték: a dohai megállapodás értelmében nem támadják a külföldi erőket, de folytatják műveleteiket a kabuli kormány ellen.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.