Barnier: még mindig van lehetőség a megállapodásra, de nem bármilyen áron
Brüsszel, 2018. november 25.
Michel Barnier uniós Brexit-ügyi fõtárgyaló érkezik az uniós tagországok vezetõinek brüsszeli csúcsértekezletére 2018. november 25-én. A rendkívüli ülésen a 27 tagállam képviselõi és Nagy-Britannia aláírták az uniós tagság megszûnése feltételrendszerérõl szóló dokumentumokat, valamint a politikai nyilatkozatot a jövõbeli kapcsolatokról.
MTI/EPA/Julien Warnand
Az Európai Bizottság főtárgyalója szerint még mindig van lehetőség a megállapodásra az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről és az EU törekszik is az egyezségre Londonnal, de nem bármilyen áron. Michel Barnier a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva - a hétfőn kezdődő újabb tárgyalási forduló előestéjén - kijelentette: az egyik probléma az, hogy a brit kormány igyekszik kicsemegézni az unió egységes belső piacának előnyös elemeit anélkül, hogy az ezekhez kötődő kötelezettségeket vállalná.
Barnier szerint az EU ezt eddig sem fogadta el és ezután sem fogja elfogadni, mivel ez hátrányos lenne az EU belső piacára és a bennmaradó tagállamokra, amelyek elfogadják az uniós szabályokat, az EU bíróságának fennhatóságát, és hozzájárulnak az uniós költségvetéshez. Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól. A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val. A brit és az uniós vélemény abban megegyezik, hogy az eddigi tárgyalási fordulókon gyakorlatilag nem sikerült érdemi előrelépést elérni a sarkalatos fontosságú kérdésekben, London és az EU azonban egymást hibáztatja ezért.
A május közepén véget ért harmadik forduló után David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője kijelentette: a haladás fő akadálya az, hogy az EU olyan "kiegyensúlyozatlan" javaslatokhoz ragaszkodik, amelyek az uniós jog- vagy szabványrendszerhez kötnék az Egyesült Királyságot, a szabadkereskedelmi megállapodások történetében példátlan módon. Barnier ugyanakkor a legutóbbi tárgyalási forduló után is azt hangsúlyozta, hogy London nem válogathat kedvére az EU egységes belső piacának legvonzóbb elemei között az ezekhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítése nélkül.
A The Sunday Timesnak nyilatkozva az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetője kijelentette: London az eddigi tárgyalásokon olyan igényeket támasztott, amelyek jóval túlmennek az EU által például Norvégiának, Liechtensteinnek és Izlandnak nyújtott megállapodási feltételeken. A három ország az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagjaként szoros szerződéses együttműködést tart fenn az Európai Unióval.
Barnier szerint, a brit kormány egyebek mellett szinte teljes munkaerőmozgási szabadságot szeretne fenntartani rövidtávra szóló letelepedés céljából a szolgáltatásnyújtó szektorokban működő cégeknek, meg akarja őrizni a szakmai végzettségek kölcsönös elismertetésének rendszerét, és részt akar venni a pénzügyi szolgáltatási szektorok ekvivalencia-feltételeit meghatározó döntéshozatali rendszerben. Az uniós tárgyalásvezető szerint ezek is egyértelmű jelei annak, hogy London az előnyök kicsemegézésére vágyik.
Michel Barnier szerint a brit EU-tagság megszűnésével (Brexit) mindenki csak veszít, eddig senki nem tudta bebizonyítani, hogy a brit kilépés bármiféle hozzáadott értéket teremtene. Hozzátette ugyanakkor, hogyha a december végén lejáró átmeneti időszak végéig sem lesz megállapodás a jövőbeni kapcsolatrendszerről, annak nem az EU lesz a legnagyobb vesztese, hiszen az uniós export 7 százaléka irányul a brit piacra, a brit kivitel értékének ugyanakkor a 47 százalékát veszi fel az Európai Unió.
Szabadkereskedelmi megállapodás híján a kétoldalú kereskedelem jövő januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, és ez vámok megjelenésével járna a jelenleg teljesen akadálytalan kétoldalú forgalomban. Ennek elkerülésére az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására akár kétszer egy-egy évvel is - a Brexit-megállapodás erre lehetőséget teremt -, de a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány erről hallani sem akar.
A hétfőn kezdődő tárgyalási forduló után, várhatóan június közepén a felek összegzik, hogy mit sikerült elérni, és lehetséges-e a továbblépés. London azonban már hetekkel ezelőtt közölte: ha júniusig nem látszanak egyértelműen a megállapodás körvonalai, a brit kormánynak onnantól arról kell majd döntenie, hogy érdemes-e egyáltalán folytatni a tárgyalásokat az Európai Unióval.
Forrás: MTI; Fotó:MTI/EPA/Julien Warnand
