Pesti Srácok

Feloldják a rendkívüli állapotot Japán egész területén

Feloldják a rendkívüli állapotot Japán egész területén

Japán egész területén feloldják a koronavírus-járvány lassítása érdekében hozott rendkívüli állapotot - jelentette be hétfőn Abe Sindzó japán miniszterelnök. Abe azt mondta, hogy két hónap alatt az ország sikeresen megfékezte a járvány terjedését. Hozzátette mindazonáltal, hogy a rendelkezés nem jelenti a járvány végét, s leszögezte: a megelőző intézkedések nagyon fontosak mindaddig, ameddig elérhető lesz az oltás és a hatékony gyógyszeres kezelés.

Nisimura Jaszutosi gazdasági újjáélesztéséért felelős miniszter szintén úgy vélte, hogy a fertőzések számának csökkenése lehetővé teszi a fokozatos újranyitást. A korlátozásokat a hónap közepén már több prefektúrában feloldották, hétfőn pedig - utolsóként - sor került Tokióra, valamint Kanagavára, Csibára, Szaitamára és Hokkaidóra is. Továbbra is minden prefektúrának jogában áll saját magának korlátozásokat hoznia. Koike Juriko, Tokió kormányzója a múlt héten azt mondta, a főváros 3 szakaszban tervezi az újranyitást. Ennek keretében először az iskolák és a múzeumok nyitnak újra, majd következnek a színházak és sportlétesítmények is, végül pedig ismét fogadhatnak vendégeket a karaoke-bárok és az éjszakai szórakozóhelyek is.

A miniszterelnök április elején hirdetett rendkívüli állapotot a koronavírus által leginkább érintett hét nagyvárosi körzetre, amelyet április 16-án az egész országra kiterjesztett. A korlátozások eredetileg május 31-ig lettek volna érvényben a 47 prefektúrában. A világ harmadik legerősebb gazdaságának számító Japánban a többi országhoz képest viszonylag kevés, 16 600 fertőzést regisztráltak eddig. Az NHK japán közszolgálati műsorszolgáltató adatai szerint a Covid-19-be 839-en haltak bele. Noha a napi új esetszámok szintén csökkenést mutatnak, bírálói azt vetették a kormány szemére, hogy Japánban kevesebbet tesztelnek, mint a többi országban. Több szakértő nem látja azonban indokoltnak a több tesztelést, és ezt azzal magyarázzák, hogy a szigetországban - más országokhoz viszonyítva - sokkal kevesebb a halálos áldozatok, valamint a súlyos tüneteket mutatók száma. A viszonylag alacsony számok ellenére a járvány okozta károk miatt a japán gazdaság recesszióba süllyedt, a kormány járványügyi rendelkezéseit pedig több bírálat érte. A legfrissebb felmérések szerint a kabinet népszerűsége 30 százalék alá csökkent, ez a legalacsonyabb érték Abe 2012-es hivatalba lépése óta.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.