Pesti Srácok

Iohannis a kisebbségvédelem bajnoka?!? – Tiltakoznak a nyugat-európai magyar szervezetek

Iohannis a kisebbségvédelem bajnoka?!? – Tiltakoznak a nyugat-európai magyar szervezetek

Klaus Iohannis román elnök többek között azzal a címszóval érdemelte ki 2020-ban a német Károly-díjat, miszerint a méltányosság, a kisebbségek védelme és a kulturális sokszínűség nagy bajnoka lenne, ugyanakkor áprilisi kijelentései ennek éppen az ellenkezőjét igazolják – vélik a nyugat-európai magyar szervezetek, amelyek nyílt levélben fordultak a díj kuratóriumi bizottságához. Ugyanakkor felszólítják a román elnököt, hogy kérjen bocsánatot, a „romániai magyar kisebbség és a kelet-közép-európai békés együttélés elleni felelőtlen támadásáért”.

Mint a nyílt levélben felhívják a figyelmet, a kuratórium 2020-ban Klaus Iohannisnak ítélte a Károly-díjat, többek között azzal az indoklással, hogy a román államelnök

A szövetség ugyanakkor felidézi: Iohannis április 29-én tartott nyilvános beszédében azzal vádolta meg a Román Szociáldemokrata Pártot, hogy titokban együtt harcol a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel Erdély magyaroknak való „átengedéséért”. Eközben „rosszindulatú, gunyoros modorban magyar szavakat is használt”. Úgy vélik,

PestiSracok facebook image

Kiemelték: a román államelnök

A közleményben kiemelik: Iohannis méltatlanná vált a Károly-díjra, mivel a beszédének stílusa és tartalma „kárt okoz e nemzetközi díj eszményének, amely az európai egyesüléssel kapcsolatos érdemeket jutalmazza. Tagadja Európa egyetemes értékeit.”

– hangsúlyozzák.

A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségétől a következő országokból csatlakoztak a tiltakozáshoz: Németország, Észtország, Franciaország, Lettország, Hollandia, Ausztria, Svédország.

A díj odaítélése miatt már a német sajtóban is megjelent egy Iohannist elmarasztaló véleménycikk, amelyről itt olvashatnak.

Forrás: NYEOMSZSZ nyílt levele; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)