Pesti Srácok

Javul a járványhelyzet a balkáni országokban

Javul a járványhelyzet a balkáni országokban

Szerbiában másodszor fordult elő, hogy 24 óra alatt nem volt halálos áldozata a Covid-19 betegségnek, ami a szakértők szerint azt jelenti, hogy gyengül a járvány az országban, Montenegróban pedig majdnem három hete nem jelentettek új esetet, ha ez még egy hétig így marad, hivatalosan is bejelentik a járvány végét.

Szerbiában vasárnapról hétfőre 11 092-ről 11 159-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. A koronavírus-járvány kitörése óta másodszor fordult elő, hogy nem volt az országban halálos áldozata a Covid-19 betegségnek. Két nappal ezelőtt történt meg először, hogy nem volt halálos áldozat, majd szombaton egy halottat regisztráltak. Járványügyi szakemberek szerint a koronavírus-járvány jobbára már lecsengett az országban, ám kisebb gócok még kialakulhatnak, főként a munkahelyeken, ahol a visszatérő dolgozók egymásnak adhatják át a vírust, ezért fokozott elővigyázatosságra van szükség.

Koszovóban az utóbbi 24 órában egyetlen fertőzöttet sem regisztráltak, az azonosított fertőzöttek száma 1032. Az egészségügyi miniszter közölte, az első fertőzöttet március 13-án regisztrálták, és azóta vasárnap volt az első nap, hogy egyetlen új fertőzöttet sem vettek nyilvántartásba. A koronavírus-járvány kemény csapást mért a koszovói gazdaságra, a statisztikai hivatal adatai szerint áprilisban 34,4 százalékkal esett vissza az import az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg az export 11,5 százalékos csökkenést produkált.

Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 1941-ről 1978-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. A parlamenti pártok nem tudnak egyezségre jutni, hogy mikorra tűzzék ki a korábban áprilisra tervezett, majd a koronavírus-járvány miatt elhalasztott parlamenti választásokat. A kormányzó szociáldemokraták június 15-én szeretnék megtartani a voksolást, míg az ellenzéki jobboldal inkább augusztus végét, szeptember elejét tartja erre alkalmasnak. Egy friss közvélemény-kutatás szerint az észak-macedón állampolgárok is inkább a nyár végén járulnának az urnák elé, a júniusi szavazást túl elhamarkodottnak vélik. A szociáldemokraták szerint viszont, ha csak augusztusban vagy szeptemberben lesz a választás, akkor a május 31-én véget érő szükségállapotot további ,legalább 30 nappal meg kell hosszabbítani.

PestiSracok facebook image

Montenegróban húsz napja nem regisztráltak új esetet. Az első fertőzöttet 69 nappal ezelőtt vették nyilvántartásba, eddig kilencen haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe, és hétfőre már minden beteg meggyógyult. Amennyiben június 2-ig nem regisztrálnak új megbetegedést, hivatalosan is úgy tekintik, hogy a koronavírus-járvány Montenegróban véget ért. Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt tízzel, 2391-ről 2401-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. A járvány kitörése óta nem regisztráltak ilyen kevés napi esetet a nyugat-balkáni országban, ami a szakértők szerint azt jelenti, hogy hamarosan lecseng az epidémia Bosznia-Hercegovinában.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.