Pesti Srácok

Javul a járványhelyzet a balkáni országokban

Javul a járványhelyzet a balkáni országokban

Szerbiában másodszor fordult elő, hogy 24 óra alatt nem volt halálos áldozata a Covid-19 betegségnek, ami a szakértők szerint azt jelenti, hogy gyengül a járvány az országban, Montenegróban pedig majdnem három hete nem jelentettek új esetet, ha ez még egy hétig így marad, hivatalosan is bejelentik a járvány végét.

Szerbiában vasárnapról hétfőre 11 092-ről 11 159-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. A koronavírus-járvány kitörése óta másodszor fordult elő, hogy nem volt az országban halálos áldozata a Covid-19 betegségnek. Két nappal ezelőtt történt meg először, hogy nem volt halálos áldozat, majd szombaton egy halottat regisztráltak. Járványügyi szakemberek szerint a koronavírus-járvány jobbára már lecsengett az országban, ám kisebb gócok még kialakulhatnak, főként a munkahelyeken, ahol a visszatérő dolgozók egymásnak adhatják át a vírust, ezért fokozott elővigyázatosságra van szükség.

Koszovóban az utóbbi 24 órában egyetlen fertőzöttet sem regisztráltak, az azonosított fertőzöttek száma 1032. Az egészségügyi miniszter közölte, az első fertőzöttet március 13-án regisztrálták, és azóta vasárnap volt az első nap, hogy egyetlen új fertőzöttet sem vettek nyilvántartásba. A koronavírus-járvány kemény csapást mért a koszovói gazdaságra, a statisztikai hivatal adatai szerint áprilisban 34,4 százalékkal esett vissza az import az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg az export 11,5 százalékos csökkenést produkált.

Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 1941-ről 1978-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. A parlamenti pártok nem tudnak egyezségre jutni, hogy mikorra tűzzék ki a korábban áprilisra tervezett, majd a koronavírus-járvány miatt elhalasztott parlamenti választásokat. A kormányzó szociáldemokraták június 15-én szeretnék megtartani a voksolást, míg az ellenzéki jobboldal inkább augusztus végét, szeptember elejét tartja erre alkalmasnak. Egy friss közvélemény-kutatás szerint az észak-macedón állampolgárok is inkább a nyár végén járulnának az urnák elé, a júniusi szavazást túl elhamarkodottnak vélik. A szociáldemokraták szerint viszont, ha csak augusztusban vagy szeptemberben lesz a választás, akkor a május 31-én véget érő szükségállapotot további ,legalább 30 nappal meg kell hosszabbítani.

PestiSracok facebook image

Montenegróban húsz napja nem regisztráltak új esetet. Az első fertőzöttet 69 nappal ezelőtt vették nyilvántartásba, eddig kilencen haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe, és hétfőre már minden beteg meggyógyult. Amennyiben június 2-ig nem regisztrálnak új megbetegedést, hivatalosan is úgy tekintik, hogy a koronavírus-járvány Montenegróban véget ért. Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt tízzel, 2391-ről 2401-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. A járvány kitörése óta nem regisztráltak ilyen kevés napi esetet a nyugat-balkáni országban, ami a szakértők szerint azt jelenti, hogy hamarosan lecseng az epidémia Bosznia-Hercegovinában.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)