NAK: A különadó nem hárítható át a beszállítókra
Az agrárkamara több áruházi beszállítótól úgy értesült, hogy egyes áruházláncok az általuk a veszélyhelyzet idején fizetendő kiskereskedelmi különadót a mezőgazdasági, élelmiszeripari beszerzési árak letörésével akarják ellensúlyozni, ami tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-nek küldött pénteki közleményében.
A kamara a közleményében azt írta: kérik a beszállítókat, hogy aki tisztességtelen magatartást észlel, azt haladéktalanul jelentse a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), és jelezze egyúttal a kamarának is, a tisztességtelen piaci magatartás elleni azonnali fellépés érdekében. Ehhez a kamara készített a beszállítók számára egy, az őket védő jogszabályokról szóló tájékoztató anyagot is. Kiemelik: Magyarországon már több, mint tíz éve törvényben is szerepel a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma, amely szabályozza a kereskedelmi gyakorlatokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében azért, hogy a beszállítók és a kereskedelmi csoportok között kiegyensúlyozott alkupozíciót biztosítson, etikus üzleti magatartási normák érvényesüljenek.
A NAK közölte: a járványügyi veszélyhelyzet és a kialakult gazdasági nehézségek miatt több gazdaságvédelmi intézkedést vezettek be az elmúlt két hónapban, így a kiskereskedelmi láncokra kiszabott különadót is. A különadó kihirdetése után pedig – a stratégiai ágazatok védelme érdekében – megjelentek a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályai a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozóan is. A jogszabály-módosítás azt célozza, hogy az adó költségeit a kiskereskedelmi láncok ne tudják áthárítani a beszállítóikra: a szereplők relatív méretének függvényében védik a szállítót egy gazdaságilag erősebb vevő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben. A rendelet értelmében tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti; vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a szerződéses kapcsolat megszüntetésével; terméke rendelésének lemondásával; a rendelésállomány csökkentésével; eladásösztönző tevékenységek lemondásával; vagy bármilyen, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti a beszállítót – írták.
A jogszabály-módosításnak köszönhetően, ha a beszállító bejelentése alapján kerül sor a jogsértés miatti eljárás megindítására, a kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem a leírtak alapján került sor. A kamara fontosnak tartja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket előállító tagjai legyenek tisztában a törvényi szabályozókkal, továbbá ügyeljenek a szerződések módosításával kapcsolatos kereskedői megkeresések jogszerűségére, hogy ne kerüljenek kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton
