Pesti Srácok

Öt év börtönt is kaphatnak a rendőrökre támadó momentumosok

Öt év börtönt is kaphatnak a rendőrökre támadó momentumosok

Még tart a nyomozás Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, valamint Szarvas Koppány Bendegúz, a párt önkormányzati képviselője ellen a 2018-as Kossuth téri tüntetésen történt, rendőrök elleni támadások miatt. A tettlegesség ellenére mindkét politikus ártatlannak vallja magát. A pártelnököt és az önkormányzati képviselőt egy-öt év szabadságvesztés fenyegeti – írja a Magyar Nemzet.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség továbbra is nyomoz a 2018-as Kossuth téri tüntetéseken rendőrökre támadó közszereplők ellen – tudta meg a Magyar Nemzet a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivőjétől, Kovács Katalin katonai ügyésztől. (Erről egyébként néhány napja portálunk is beszámolt.) Mindkét közszereplő a Momentum Mozgalom politikusa: Fekete-Győr András a párt elnöke, valamint Szarvas Koppány Bendegúz VIII. kerületi önkormányzati képviselő. Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét tavaly április elején hivatalos személy elleni erőszak elkövetésével gyanúsította meg a nyomozó hatóság. Az alapos gyanú szerint Fekete-Győr András 2018. december 13-án, a fővárosi Kossuth Lajos téren tartott tüntetésen, az Országház főlépcsőjénél az épület védelmére felsorakozott rendőrök irányába célzottan egy meggyújtott füstképző eszközt hajított. Fekete-Győr tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.

A DK-ból került a Momentumba

Szarvas Koppány Bendegúz a Momentum Mozgalom tagja, a 2018-as országgyűlési választásokon a párt képviselőjelöltje, korábban a Demokratikus Koalíció ifjúsági szervezetének országos elnöke volt. A politikust a nyomozó ügyészek tavaly április 29-én szintén hivatalos személy elleni erőszak elkövetésével gyanúsították meg. A vádhatóság szerint Szarvas 2018. december 12-én és 13-án, az Országház előtti tüntetéseken a rendezvény biztosítását, illetve az épület védelmét ellátó rendőrsorfal felé célzottan eldobott egy nem azonosítható tárgyat, több meggyújtott füstképző eszközt, amely a rendőrök látásának és légzésének nehezítésével akadályozta a létesítménybiztosítási feladatok ellátását. Ezen túlmenően egy 400 milliliteres, kapszaicinoid hatóanyagú könnygázszóró palackkal a rendőrsorfal tagjai irányába fújt, majd a rendőrök felé dobott egy szikrázó tárgyat, amellyel eltalált egy rendőrt. A politikus ugyancsak tagadja, hogy tettével bűncselekményt követett volna el.

PestiSracok facebook image

Akasztással is fenyegette a kormánypártiakat

Szarvas Koppány Bendegúz idén áprilisban azzal került a hírek élére, hogy akasztással fenyegette meg a kormánypárt tagjait. A józsefvárosi momentumos önkormányzati képviselő a Facebook-oldalára írta ki:

A helyi Fidesz felszólította Szarvast, hogy távozzon a közéletből, ám ő nemhogy lemondani, még bocsánatot kérni sem volt hajlandó. A hivatalos személy elleni erőszak büntető törvénykönyvi büntetési tétele egytől öt évig terjedő szabadságvesztés. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a nyomozást a gyanúsítástól számított két év alatt kell befejezni, azaz a két momentumos politikus esetében 2021 áprilisáig.

Hadházy ismét hazudott

Portálunk is hírt adott róla, hogy a rendőrség cáfolta Hadházy Ákos legújabb hangzatos hazugságait. Az országgyűlési képviselő május 4-én, egy közösségi oldalon azt állította: Budapest rendőrfőkapitánya a legutóbbi dudálós tiltakozás előtt levélben fenyegette meg a Momentum Mozgalmat. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményben reagált a független ellenzéki politikus bejegyzésére. A rendőrség emlékeztetett: a Momentum Mozgalom április 27-én 17 órától 18 óráig a budapesti Clark Ádám térre gyűlést hirdetett meg, azonban a gyülekezési hatóságnál nem tette meg az ehhez szükséges előzetes bejelentést, így egyeztetésre sem volt mód. Mivel a közösségi oldalakon és internetes fórumokon a rendezvényről a BRFK is tudomást szerzett, ezért írásban hívta fel a szervezők figyelmét a veszélyhelyzettel kapcsolatban kiadott és a kijárási korlátozásokról szóló magatartási szabályokra. A BRFK leszögezte: a levélben nem fenyegetőzött, csupán az esetleges jogsértések elkerülésére hívta fel a szervezők figyelmét.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)