Washington ismét követelte Pekingtől, hogy engedje szabadon a dalai láma által kiválasztott pancsen lámát
Az Egyesült Államok ismét felszólította csütörtökön a kínai vezetést, hogy engedje szabadon a dalai láma által kiválasztott 11. pancsen lámát.
Továbbra is nyomást gyakorlunk a kínai hatóságokra annak érdekében, hogy elárulják, hol tartják fogva (a fiatalembert), és hogy engedjék szabadon. Nem a kínaiak joga kiválasztani a dalai lámát sem, de a következő pápát sem
– jelentette ki újságíróknak nyilatkozva Sam Brownback, az amerikai külügyminisztériumnak a vallásszabadság ügyeivel foglalkozó tisztségviselője.
A jelenlegi, 14. dalai láma, az indiai száműzetésben élő Tendzin Gyaco, mint a legfőbb tibeti buddhista vallási méltóság 1995-ben választotta ki egy hatéves kisfiú, Gedun Csöki Nyima személyében a második számú vallási méltóságnak, a pancsen lámának a 11. reinkarnációját. Miután ezt Tibetben kihirdették, a kínai hatóságok eltüntették a fiút, és azóta ismeretlen helyen tartják, megakadályozandó, hogy a tibetiek őt is Indiába szöktessék. A tibeti buddhisták szerint a mindenkori dalai láma maga választja meg újjászületése helyét, és hogy kiben fog újjászületni, majd halála után a vezető lámák keresik meg a konkrét személyt. A következő pancsen lámát viszont a dalai láma választja ki. Peking vitatja ezt az újjászületésre alapozott utódlási rendszert, és magának követeli a jogot a címek adományozására. A kínai vezetés ezért még 1995 novemberében egy más módon "megtalált" kisfiút nevezett ki pancsen lámának. A dalai láma viszont ezt nyilvánította érvénytelennek.
Sam Brownback amerikai külügyi tisztségviselő tájékoztatóján arról is beszélt: Washington szerint aggasztó, hogy a koronavírus-járvány miatt a zömmel hinduk lakta Indiában zaklatják a kisebbségi muszlimokat.
Az indiai közösségi médiában hamis információk terjednek a járvány terjedésével kapcsolatban
– mondta. Nem állította, hogy az indiai kormány áll e mögött, sőt, üdvözölte, hogy Újdelhi többször elhatárolódott a jelenségtől. Narendra Modi miniszterelnöknek a pártja, a Bháratíja Dzsanata azonban több százezer olyan üzenetet továbbított a Twitteren, amelynek a címe a CoronaJihad volt, utalva arra, hogy e betegség és a dzsihád összefügg.
Forrás: MTI
