Pesti Srácok

Történelmi emlékek eltávolítását követelik a zavargásoktól felbátorodott Demokraták

Történelmi emlékek eltávolítását követelik a zavargásoktól felbátorodott Demokraták

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök szerdán levélben követelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását a kongresszus díszcsarnokából. Az ügyben illetékes szenátusi bizottsághoz írt levelében Pelosi úgy fogalmazott: ezek a szobrok a gyűlöletnek adnak tiszteletet és nem a nemzeti örökség részei, ezért muszáj elmozdítani őket. A házelnök nem sokkal azt követően írt levelet a szenátusi bizottságnak, hogy Donald Trump elnök a Twitteren kifejtette: a kormányzat nem tervezi a valahai konföderációs tábornokokról elnevezett amerikai katonai támaszpontok átnevezését.

A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti időszakban a déli rabszolgatartó államok laza szövetsége volt, amely szeretett volna kiválni az unióból, és részben emiatt kezdődött meg a polgárháború. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, ám amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéshullám árasztotta el az országot, egyre több helyen rongálták vagy csonkították meg ezeket a szobrokat és emlékműveket, és több helyen a kormányzó vagy a polgármester el is rendelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását.

A szövetségi kongresszus épületében 11 konföderációs személyiség szobra található, köztük Jefferson Davis és Alexander Stephens szobra. Davis az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke, Stephens pedig az alelnöke volt 1861 és 1865 között. Pelosi a levelében kifejezetten e két egykori politikust említette. A kongresszus 1864-ben engedélyezte minden egyes tagállamnak, hogy két, az adott államban civil vagy katonai tevékenysége okán köztiszteletnek örvendő személyiség szobrát adományozza a Capitoliumnak. Mississippi egyébként az egyetlen állam, amely két konföderációs személyiség szobrát küldte.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Nancy Pelosi. Hozzáfűzte, hogy szerinte ezek az emberek annak idején "a kegyetlenséget és a barbarizmust pártolták fajgyűlölő céljaik érdekében". A házelnöknek nincs joga a kérdésben dönteni, ezért a szenátusi bizottságot "azonnali döntésre" szólította fel. Zoe Lofgren, kaliforniai demokrata párti képviselő, a bizottság tagja támogatásáról biztosította Pelosit és azonnali bizottsági szavazást javasolt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.