Pesti Srácok

Az amerikai szenátus egyhangúlag megszavazta Trump afroamerikai jelöltjét a légierő élére

Az amerikai szenátus egyhangúlag megszavazta Trump afroamerikai jelöltjét a légierő élére

Az amerikai szenátus kedden egyhangúlag megszavazta Donald Trump elnök afroamerikai jelöltjét a légierő vezérkari főnöki posztjára.

Ifjabb Charles Brown tábornok az első afroamerikai katonatiszt, aki az amerikai hadsereg légierejét irányítja. A szenátusi szavazáson részt vett Mike Pence alelnök. Ritkaságszámba megy, ha az alelnök részt vesz egy szenátusi voksoláson: ilyen helyzet általában akkor áll elő, ha a szavazás végeredménye bizonytalan és szükség van a döntő voksra, mert a kormányzatnak fontos a jelölt elfogadtatása. Brown tábornokot azonban 98:0 arányba szavazták meg. Ettől függetlenül Mike Pence "történelminek" nevezte a pillanatot.

Jelölése előtt ifjabb Charles Brown az Egyesült Államok csendes-óceáni légierejének élén állt. Vadászrepülő-pilóta, aki több, mint 2900 órát repült. Korábban több más beosztásban szolgált a légierőnél, a többi között volt vadászpilóta-oktató is. A szenátusi szavazás előtt, még a múlt pénteken a közösségi médiában videót tett közzé arról, hogy pályája során hogyan birkózott meg az előítéletességgel és milyen nehézségek közepette illeszkedett be a többségében fehérek alkotta társadalomba.

PestiSracok facebook image

– mondta a videó kísérőszövegében. Ifjabb Charles Brown megszavazására az afroamerikai George Floyd rendőri erőszak miatti halála után kirobbant tüntetéssorozat közepette, és Floyd houstoni búcsúztatásának és temetésének napján került sor.

Az Egyesült Államok hadseregében aktív szolgálatot teljesítők körben valamivel több, mint 17 százalék az afroamerikaiak aránya. Az amerikai társadalomnak 13 százaléka afroamerikai.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)